Rothenfels, kastély lovagterme (1926)

Rudolf Schwarz

Rudolf Schwarz a II. vatikáni zsinatban kiteljesedő katolikus liturgikus változások előhírnöke. Korábbi elméleteit, amelyek Romano Guardini (1885-1968) teológiai és Dominicus Böhm (1880-1955) építészeti koncepcióival hozhatók összefüggésbe, első ízben itt váltotta gyakorlatra.
A rothenfelsi kastély középkori eredetre tekint. Schwarz hosszabb időt töltött itt és szervezett ‘elit’ keresztény közösséget olyan fiatalokból, akik hajlandóak voltak a reformteológia normái szerint élni. Schwarz ‘reformja’ sajátos, inkább a katolikus hagyományok újraértelmezésében áll. Új liturgiája elveszettnek vélt szimbolikus tartalmakhoz kíván visszanyúlni, mintegy a keresztény rítus ‘valódi jelentését’ keresve. A kastély egy régi lovagtermét az új liturgia kísérletei számára rendezte be. Legszembetűnőbb a fekete bútorok és hófehér falak kettőssége, a fal elé állított áldozati oltár és az ettől különválasztott, székekkel körülfogott utolsó vacsora asztala. A tér többi ülőalkalmatossága szabadon mozgatható, belőlük több különböző térforma szerkeszthető a megemlékezések és ünnepek különböző térigényének megfelelően. Az egyes elrendezések összefogottságot sugallnak, ugyanez mondható el a terem egészéről, átszellemített egyszerűségéről is. (KV)