Villa Nova da Gaia, Olivieira do Douro ravatalozó (1994-1997)

José Fernando Gonçalves

A ravatalozó a Portoval szemközti Villa Nova da Gaia keleti városrészének központi temetője számára épült. A város szélén, közel a kanyargó Dourohoz a csönd és gyász helyén járunk. Az épületet a tömegével kiemelkedő kápolna mellett további két, folyosóval összekapcsolt ravatali terem alkotja. A kápolna és az oldalszárny találkozásánál egy ‘baldachin’ nyújt védelmet az érkezőknek. Ez alól két bejárat nyílik: az egyik a kápolnához, a másik a ravatali termekhez vezet. Az utóbbi a szemközti temető főtengelyének meghosszabbításában nyílik. A súlyos, rozsdamart felületű fémkapuk mögött nyersbeton falak érdes világa tárul fel.

Külső és belső lényegileg nem különbözik: egyöntetű falak, csupasz, elemi geometria. A ravatali kápolna belső terét úgy alakították ki, hogy mindössze két helyen kapjon megvilágítást. Míg a ravatalt az első padsorokkal együtt közvetlen oldalfény világítja meg, az oltár mögötti tér felől titkosabb fény érkezik. E résnyi tér különös jelentőséggel bír: egy lépés a pengefal ‘rostélya’ mögé, és teljes világosság fogad. A világosság egy tetőablak felől érkezik, amelyet e ‘fénykút’ a kápolna többi része elől elrejt. Figyelmet érdemel a belső bútorzat is. Az egyszerű, lapokból szerkesztett imapadok mélybarna fapadló ’szőnyegén’ állnak. A kisebb ravatali termek a kápolna teréből is feltárhatók. A nyers betont ott fehérre vakolt falak váltják föl. (KV)