Budapest-Lágymányos, Magyar szentek temploma (1994-1996) reload

Török Ferenc és Balázs Mihály

Az ország fővárosát átmetsző Duna budai oldalának déli részén, az utolsó két híd határolta egykori EXPO-terület egyetemi campushoz közelebb eső északi végében kapott helyet az egyetemi lelkészség. A templom és a hivatali részeket magába foglaló épületszárny eredetileg a ’96-os világkiállítás vatikáni bemutatkozó épületének készült, eredetileg is azzal a szándékkal, hogy a pavilont később átalakítva lelki központként használják. Török Ferenc és Balázs Mihály a két funkcionális követelményt nagyvonalú kompozícióval oldotta meg, melyben a terek értéke már kiállítási elemként is szakrális telítettségükben gyökerezett volna.

Sopron, Szent Imre plébániatemplom (1993-1997) reload

Balázs Mihály és Fejérdy Péter

A közös tapasztalat és a mesterség eredménye valósult meg Sopron északkeleti, külvárosi negyedében. A középkorban még természetes addíció, a belső törvényszerűségek által rendezett külső spontaneitás jelei a kortárs építészet tervezett színterében eltűnőben vannak. Mivel a forma jellemzően gazdasági szükségszerűségeknek rendelődik alá, nincs hely arra, hogy az alkotásokat az idő szentesítse. Az idődimenziót a regionális jelentésrétegek formahagyományával kell helyettesíteni, amely a formalizmuson túlmutat a tervezők közös princípiumokra támaszkodó közösségében, a hagyomány geometriai valóságában, Török Ferenc hagyatékában és az anyaghasználat egységében, amely a ház belső törvényszerűségeinek legelemibb tükrözője. Emiatt a historizmus és a posztmodern fogalmi megközelítéseivel az épület nem ragadható meg a maga teljességében.

Kazincbarcika, Szent János apostol és evangélista görögkatolikus templom (1991-1995) reload

Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin

Az észak-magyarországi borsodi iparváros a Sajó-völgy mentén helyezkedik el. A monumentális kompozíciójú lakótelep középmagját elfoglaló széles parksáv északi végében kapott helyet a gyülekezet a templomépítés céljára. A panel-sávházak masszív tömbjeitől kissé távolságot tartva az emberibb léptékű bányász-házak felé fordul a helyszínrajzi konfiguráció. A főút mentén elhelyezett templomtömeg mögé a telektest hátsó részére tervezték a parókiát, mely az anyagi lehetőségek miatt nem épült meg.

Fehérgyarmat, Szentháromság görögkatolikus templom (1996-1999)

Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin

Most minden egy. Együtt van.
Egybeolvadt.
A mindenség modellje, áll a
templom.
(Pilinszky János)

Ezzel a felvezető szöveggel jelent meg 2000-ben, éppen tíz éve egy magam számára fontosnak vélt publikáció az Építőművészet évezredet indító “templomos” számában. (Görögkatolikus templom, Fehérgyarmat. in: új magyar építőművészet. 2000/1. pp.20-23.) Alább a teljes szöveg kerül közlésre. Köszönet Balázs Mihálynak az új fotókért, melyekkel korábbi közléseinket is aktualizáljuk a következő időszakban. (szerk.)

Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom (2008- )

Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin

E gyönyörű, épülőben lévő templommal kívánok a szakrális építészet iránt érdeklődők számára Áldott Ünnepet! (szerk.)

Balázs Mihály terve 2004-ben nyert megvételt a “Győr-Kismegyer, római katolikus templom környékének rendezése és építészeti koncepciójának kialakítása” c. tervpályázaton. Az alapkőletétel 2008-ban, Várszeghy Asztrik püspök, bencés főapát jelenlétében történt. A mű rendtörténeti jelentősége nagy, mivel a 18. század ’70-es évei óta az első magyar bencés rendi alapítású templom. Regionális fontossága abban mutatkozik, hogy a győri központtól délre fekvő, önálló településformát kirajzoló Kismegyer központját, a térség szakrális eredetpontját jelöli ki.

Sopron, Szent Imre plébániatemplom (1993-1997)

Balázs Mihály és Fejérdy Péter

A közös tapasztalat és a mesterség eredménye valósult meg Sopron északkeleti, külvárosi negyedében. A középkorban még természetes addíció, a belső törvényszerűségek által rendezett külső spontaneitás jelei a kortárs építészet tervezett színterében eltűnőben vannak. Mivel a forma jellemzően gazdasági szükségszerűségeknek rendelődik alá, nincs hely arra, hogy az alkotásokat az idő szentesítse. Az idődimenziót a regionális jelentésrétegek formahagyományával kell helyettesíteni, amely a formalizmuson túlmutat a tervezők közös princípiumokra támaszkodó közösségében, a hagyomány geometriai valóságában, Török Ferenc hagyatékában és az anyaghasználat egységében, amely a ház belső törvényszerűségeinek legelemibb tükrözője. Emiatt a historizmus és a posztmodern fogalmi megközelítéseivel az épület nem ragadható meg a maga teljességében.

Fehérgyarmat, Szentháromság görögkatolikus templom (1996-1999)

Balázs Mihály

Az Északkelet-Magyarországon található kisváros a Szatmári-síkság meghatározó települése. A történeti korok óta fontos kereskedelmi központ városmagjának szomszédságában található saroktelek környezete nem nyújtott igazodási pontot – de a keletelés tradicionális gesztusa rendezte a telepítést. A telek sarkában külön álló, a szomszédos épülettömbhöz rendeződő harangfal és a parókia önálló épülete nem készült el, de a templom áll.

Kazincbarcika, Szent János apostol és evangélista görögkatolikus templom (1991-1995)

Balázs Mihály

Az észak-magyarországi borsodi iparváros a Sajó-völgy mentén helyezkedik el. A monumentális kompozíciójú lakótelep középmagját elfoglaló széles parksáv északi végében kapott helyet a gyülekezet a templomépítés céljára. A panel-sávházak masszív tömbjeitől kissé távolságot tartva az emberibb léptékű bányász-házak felé fordul a helyszínrajzi konfiguráció. A főút mentén elhelyezett templomtömeg mögé a telektest hátsó részére tervezték a parókiát, mely az anyagi lehetőségek miatt nem épült meg.

Budapest, Magyar szentek temploma (1994-1996)

Török Ferenc és Balázs Mihály

Az ország fővárosát átmetsző Duna budai oldalának déli részén, az utolsó két híd határolta egykori EXPO-terület egyetemi campushoz közelebb eső északi végében kapott helyet az egyetemi lelkészség. A templom és a hivatali részeket magába foglaló épületszárny eredetileg a ’96-os világkiállítás vatikáni bemutatkozó épületének készült, eredetileg is azzal a szándékkal, hogy a pavilont később átalakítva lelki központként használják. Török Ferenc és Balázs Mihály a két funkcionális követelményt nagyvonalú kompozícióval oldotta meg, melyben a terek értéke már kiállítási elemként is szakrális telítettségükben gyökerezett volna.