Debrecen-Tégláskert, Református Missziói Egyházközség temploma (2005)

Csete György

A kertvárosi családi házak egyenletes szövetéből messziről kitűnnek az új templom tornyai. A látvány közelről is impozáns, az épület előtt park, a bejárathoz széles lépcső, huszonkét lépcsőfok vezet fel. A templom szentély, ősi jelentése szerint magasan fekvő hely. A dombon hatalmas tető ül, szoknyája a földet éri, formája az erdélyi fatemplomokat idézi. Toronytemplom – mondja róla az építész, Csete György. A csillogó fém csúcsokban, a színes pikkelyfedésben, az egész jelenségben van valami meseszerű: az égből pottyant, vagy a szél hozta ide?

Halásztelek, Árpádházi Szent Erzsébet templom (1979)

Csete György

A templom Budapest déli határainál lévő település középpontjában áll. A mű Csete György első szakrális építménye, amelyet a későbbi munkáiban is megjelenő kozmikus világmodell alapján tervezett. Az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban felállított pavilonok, köztük az Erdők temploma (1991-98), a kőszegi református templom (1996), a Debrecen tégláskerti református templom (2006) és több kisebb emlékkápolna ősképeként ez az alkotás nevezhető meg.

Kőszeg, református templom (1993-1996)

Csete György

A templom Kőszeg szorosan értelmezett belvárosi orsójának keleti peremén áll. Jól kiérlelt és Csete György későbbi munkáinál is visszatérő formakompozíciója az évek során a tervező védjegyévé, kozmikus világmodelljének tükörképévé vált. E következetes, két szintet magába foglaló, nyolcszögletű ‘sátor’ mintaképét látjuk az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban felállított pavilonok, köztük az Erdők temploma (1991-98) esetében, a későbbiekben pedig a Debrecen tégláskerti református templomon (2006) és több kisebb emlékkápolnán. Mindezek saját előképeként a halászteleki Árpád-házi Szent Erzsébet templom (1979) nevezhető meg.