Archive for the 'Finnország' Category

Otaniemi, Diákkápolna (1957)

Heikki és Kaija Siren

ssotaniemi

A napjainkban is folyamatosan bővülő Otaniemi egyetemi város területe a Helsinkitől keletre fekvő tengeröböl egy kisebb félszigetét foglalja el. 1957 előtt az egyetemi diákszövetség kezdeményezésére pályázatot írtak ki a kollégiumi övezet közepén, egy kisméretű dombon megépítendő kápolna tervezőjének kiválasztására. A sikeres terv felszentelése után tizenöt évvel, 1972-ben a diákszövetség az espooi plébániának adta el az épületet, amely ezután, 1976-ban tűz áldozata lett. Jelenlegi formája az eredeti tervekhez hű helyreállítás. A fákkal benőtt terület közepén kőlépcsők vezetnek az enyhe emelkedőre, ahol a kápolna áll. Kétoldali, túlfutó téglafalai kis udvart fognak közre, amelynek szabadon álló látványeleme a lábakra állított fa harangtorony.

Continue reading ‘Otaniemi, Diákkápolna (1957)’

Turku-Kaistarniemi, Pyhän Henrikin ökumenikus kápolna (2004-2005)

Matti Sanaksenaho

mpsturku

Az ökumenikus kápolna eredeti neve ‘ekumeeninen taidekappeli’, amely pontos fordítása: ökumenikus művészkápolna. Megépítésére külön alapítványt hoztak létre. Az építmény helyét a Turkuhoz tartozó nagyobb sziget belső partja közelében jelölték ki. A partot határoló tengeri csatorna vonalhajlata, a magasra törő örökzöld és a kikötő hajók áramvonalai e helyen mindennapos környezeti elemek, amelyek beivódhatnak a tervezői elképzelésekbe. A kápolna maga is bárkaformát vesz fel. A Saint-Denis francia székesegyházban alkalmazott első gótikus csúcsívboltozás normandiai gyökereit kutatva gyakran felvetődik a gyanú, hogy az új boltozás-technika a hajóácsmesterség tapasztalataiból merített. A turkui kápolna e hipotézist érzékletesen szemlélteti. Az ácsolt ‘hajótest’ csúcsívesen záródó, hajlított fatartók sorozatából áll.

Continue reading ‘Turku-Kaistarniemi, Pyhän Henrikin ökumenikus kápolna (2004-2005)’

Helsinki, Laajasalon kirkko (2003)

Kari Järvinen és Merja Nieminen

jnlaajasalo

A templom Helsinki keleti félszigetén, Laajasalo városrészben található. Az épület két, önmagában működőképes egységre tagolható. Az autópályák által szegélyezett teleksarok felől az templomtest nagyobb tömegével zár, míg a hátrébb fekvő, alacsonyabb tömegű közösségi ház és vendégszállás szórt együttese védettebb helyzetbe kerül. A templom egyszerre visel magán hagyományos finn építészeti jegyeket és válaszol közvetlen környezetének vonalas, mérnöki kvadratúrájára. Formájában új, szerkezetében és anyagaiban hagyományos eljárásokat követ. Ez utóbbi teszi egyedülállóvá. A templom teljes teherhordó szerkezete, belső burkolata, bútorzata egyaránt fa, ami tűzvédelmi okok miatt nagyméretű középület esetében még Finnországban is kivételes. A teherhordó szerkezet fenyő-, a burkolat nyír-, a bútorzat szil- és hársfából készült. A rétegelt-ragasztott tartók mennyezeti rácsgerendázata alatti csarnokteret nyár és szürke éger végmetszékeivel bélelt, egyenes záródású, nyugati apszis zárja le. Egyedül a külső burkolat különbözik, ahol mintegy ‘védőpáncél’ gyanánt zsaluszerűen tagolt patinás rézlemezt használtak.

Continue reading ‘Helsinki, Laajasalon kirkko (2003)’

Helsinki, Temppeliaukion kirkko (1969)

Timo Sakari Suomalainen és Oskari Toumo Suomalainen

suomolainen_helsinki
A templom a Helsinki történeti városmagjához közeli Kamppi és Tölö városrészek határán lévő lakónegyedben épült. A torzhatszög kerületű lakónegyed egy az északi tájakra jellemző kopott gránittömb köré települt. Ez a szikla jelölte ki a templom helyét. A Szent Biblia példázatában foglalt ’sziklára épülő templom’ képe itt valamelyest módosul. A megszentelt hely egy sziklába fúrt üregből és az abból kitermelt törmelékekből épül.

Continue reading ‘Helsinki, Temppeliaukion kirkko (1969)’

Tampere, Kalevan kirkko (1964-1966)

Juha Ilmari Leiviskä

leiviska_tampere

A templom egy a kicsiny, tóparti finn város központjától nem messzire eső nyílt területen áll. Hátterében a város sziluettjével robosztus erődként jelenik meg. Az erőd néhány konkáv, poligonális hasábköpeny által közrefogott, amorfnak tűnő, nagy belmagasságú tér. A kívülről burkolt vasbeton karéjok hézagosan illeszkednek egymáshoz, ami által teljes magasságú fénysávok metsződnek a térbelsőbe. Minden ’szabálytalansága’ ellenére a templom megtartja a hagyományos, hosszházas elrendezést. A középtengelyben, keletre tájolt szentély két oldalán a fallal együtt kiöntött szószék és orgona helyezkedik el, az orgona mellett kórussal.

Continue reading ‘Tampere, Kalevan kirkko (1964-1966)’