Fribourg, Chapelle de la Fraternite des Carmes (2001)

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Fribourgba 1975-ben, a svájci rekatolizáció modern korszakában érkeztek az első belga karmelita atyák, akiknek maréknyi gyülekezete 1991-ben csatlakozott a francia Avignon-Aquitánia egyházmegyéhez. Az ezredforduló várakozással teli időszakot jelentett számukra, amikor önálló templomot építhettek. Fribourg északi külnegyedében, a várost átszelő észak-déli vasút töltése mellett elfoglalt, fallal kerített konvent a templom megépítésével zárult monostorrá. A város más végeiben található, 13. századi ferences, ciszterci és kapucinus monostorok mellett a karmelita lett a legifjabb.

Párizs-La Défense, Notre-Dame-de-la-Pentecôte (2001)

Franck Hammouténe

A templom a párizsi La Défense tengelyének Grand Arche-hoz közeli felső harmadában, annak északi oldalán helyezkedik el. Az épület a francia fővárosban is jelentkező, modernista gyökerű toronyház-építészettől meghatározott szervetlen környezetben kapott helyet. A közúti forgalmat maga alá terelő várostengely peremén a templom a profán élettér szekuláris pontja. A szakrális tér visszavonul legősibb, sókristály-formájába, de igyekszik jeleket írni maga köré. Egy szerkezeti lábakra állított, belül három szintet magában foglaló acélvázas üvegkubust látunk, amelynek nyugati, karcsú pengefalán a kereszt szimbóluma tűnik fel. Az egyszerű, sötétített vagy opálüveges, a napos oldalon vékony márványlapokkal borított kockatest feltárulása drámaian komponált és komplex térbelsőt rejt.

Ronchamp, Notre-Dame-du-Haut (1955)

Le Corbusier

A Miasszonyunkról elnevezett kápolna a valamivel Ronchamp fölé magasodó Bourlémont domb legtetején áll. Elterjedt nézet, miszerint Le Corbusier a kápolna terveivel letért a maga által kijelölt útról, amelynek alapjait az „Öt pont az új építészetről” – című tanulmányában fektetett le. Igaz ugyan, hogy az épület külső jegyeiben nem sokban hasonlít korábbi épületeihez, azt azonban senki sem állította, hogy a ronchampi templom az ‘új építészetnek’ épült volna. Le Corbusier célja, az alaprajz teljes felszabadítása korábbi kötöttségeiből végső soron megvalósult. Az út a vastag fal ‘újrafelfedezéséhez’ vezetett.