Szentendre, evangélikus templom (2000-2004)

Kocsis József

A Budát északi irányba elhagyó főút a budai majd pilisi hegyek lábánál tovább haladva a Duna-ág mentén eléri a Dunakanyar előtti utolsó nagy települést, Szentendrét. A szerb ortodox és római katolikus templomairól méltán híres mediterrán hangulatú település utcáin sétálva sajátos világ tárul fel számunkra. A hosszanti települést hegyekről lezúduló, Duna felé igyekvő patakok metszik át merőlegesen, melyek mentén a sűrű városszövet felnyílik. A városon belül a műemlékileg védett belváros kapujában, a Bükkös patak partján frekventált helyen helyezkedik el a gyülekezeti központ. A hídfőnél álló nyeregtetős, hagyományos házformát felvevő templom oltárterével fordul a városi élet felé. A kőből rakott épülettömeg zártsága meghitt hangulatú terecskét formál. A templom mellett, a patakparti keskeny sávon elhaladva, a vertikális elemként integrált harang-campanile kapuzatán átjutva lehet belépni egy kis udvarocskára, ahonnan a szakrális tér is nyílik.

Budapest-Békásmegyer, evangélikus egyházközpont (1997-2000)

Pazár Béla, Magyari Éva és Polyák György

Buda felett északon, az aquincumi római romokon túl húzódik Csillaghegy családi házas települése. A gyülekezet alapjait jelentő közösség hosszú ideig a villaházak egyikét használta, melyet kinőve missziós területet választott magának: az ősi Megyer település Ófalujának határában, az 1970-es években több ütemben felhúzott grandiózus lakótelep tőszomszédságában választottak telket. Az ék alakú telektest határzónán áll. Keleti szomszédjai párhuzamos sávokban, törtvonalú helyszínrajzi elrendezésben futó tömbházak, nyugati szomszédjai a megmaradt falu családi házainak raszteres tengere. A térbeli szituáció rendezésére szögben megtört vonalú épülettestek hosszanti tömegei válaszolnak. A kapcsolat sem nem hívogató, sem nem elutasító. Az épületegyüttes (templom, gyülekezeti terek, lelkészlakás, majd a néhány évvel később megépült idősek otthona) képletszerű rendje a beépítéstől a részletképzésig következetesen végigvitt – a tervezők szándékában a „jelentéstől megtisztított” komponálás a közvetlenebb viszonyulás lehetőségét adja.

Budaörs, evangélikus templom (1999-2003)

Krähling János

A Budapest nyugati kapuját megformáló Budaörs történeti településmagjának főutcáján áll az evangélikus templom. Az épület léptékében helyesen alkalmazkodik a hagyományos sváb polgárházas környezethez. A keretes kapu jellemes utalás a zártsorú beépítéseknél megjelenő áthajtó-kapura, a telek utcai homloksíkjának teljes felületű kezelése urbánus szándék. Az épülettömb pilonos formálása léptéket bont, a környező házak megszokott arányrendjéhez alkalmazkodik. Formakezelésében történeti utalásokat tesz a szakrális építészet hagyományai felé a kétpilonos kapuzattal és a parabolikus bejárati ívvel. A nyeregtetős templomteret az utcai tömegképzéstől alacsony hajlásszögű átvezető taggal tartja el. A tengelyesen szerkesztett alaprajz a funkcionális vonatkozásokban igen következetesen képviseli a „szolgálat”-szerepet, racionálisan tagolt elemei az istentisztelet téri kiteljesedését biztosítják. Az oltártér íves határoló fala nemcsak akusztikailag előnyös, hanem áttört felületeivel fényreflexiókat is eredményez.

Budapest-Hegyvidék, evangélikus templom (1996-2001)

Benczúr László templomáról Wesselényi-Garay Andor írása 2001-ből

1. Gyermekkoromban egy körmenet alkalmával a mellettem vonuló szerzetesre tévedt a tekintetem. Csontig hatoló pillantás, beesett arc, görnyedt tartás – mindazon gyomorszorító attribútum, mellyel Isten szolgáját egy 8 éves felruházhatja. Aszott kezében hatalmas gyertyát tartott, ujjai eltűntek az olvadó viasz alatt. A képhez társított fájdalom ott egyet jelentett a mítosszal. Megelevenedett transzcendencia, kétezer év egyetlen pillanatba sűrített tanítása.

2. Iványi Marcell cannes-i díjas filmrendező a kérdésre, hogy hogyan rendezne horrort, lakonikus tömörséggel válaszolta: „…ugyanúgy. Képekkel elmesélt történet, fények, beállítás, forgatókönyv – arányok és dramaturgia.”

3. Gaudit a Corpus Christi körmeneten ábrázoló fénykép a Sagrada Familia altemplomában kiállítva: galambősz haj, a pátriárkák szakálla, 25 év cölibátus, a fogadalmi templommal összefonódott élet, a halálát –„de miért így?”– követő máig tartó zavarodottság. Megrázó, önmagán messze túlmutató dokumentum nemzet, mű, alkotás pillanatnyi egységéről.

4. Az egyik oldalon Isten szolgája, a másikon pap. Az egyiken Isten háza, a másikon a sarki templom. Az egyikben áldozat, a másikban liturgia, a maga funkcionális térigényével. Szent és profán összemosódik, a még létező distinkciók közötti átjárást az általános techné, itt pedig az építészet reduktív nyelve teremti meg.

5. A román templom sötét, a Szent Ágostoni „testi szem csak testi dolgot láthat” vizuális definíciója. A gótika térhatárt elmosó struktúrája Suger apát által a fény Isteni azonosságának hírdetője. A reneszánsz „polgári” interpretációja illúzió; a kristályos arányok, a rejtett számmisztika, a traktátusok célja a transzcendens tökéletesség, illetve az avval való azonosság. A barokk ugyan a végtelent kutatja, ám zsinatokon érlelt propagandisztikus háttere már megroppantja azt a konvenciót amely a földi és a kozmikus viszonyrendszerének addigi neutrális kezelhetőségét biztosította. A középkori katedrális előtti zsibvásár feldolgozható és természetes, a millenniumi templom teret és nyugalmat követel. Park, mentális és lelki melegház, szürke tér, átjáró az itt és az ott között.

Budakeszi, Határainkon túl élő magyarok református emléktemploma (1994-1999)

Basa Péter

A Budapest nyugati határában található település történeti magját hosszan elnyúló teresedés jelöli. A széles vásár-utca egyik jelentős csomópontjában, egy sajátos téri szituációra Basa nagyvonalú megoldást eszközöl, amikor hosszanti tömeggel válaszol a lejtősen emelkedő telek adottságaira, melybe harántirányba komponálja a szakrális teret. A feltárulás első olvasata azonban finomodik az építészeti értelmezések vonatkozásában. Basa nem a településben elfoglalt helyzetből, hanem a közösség-alakítás gondolatából építkezik. Számára a tervezés elsőrendűen meghatározott alapeleme a belső tér – kivetülésének tudatosan komponált eredményeként kezeli az épülettömeg. A Felső-Tisza-vidéki vagy erdélyi harangtornyokat idéző vertikális elem hagyománytisztelő utalás nemcsak formájában, hanem tiszta fa szerkezetében is.

Szeged, 13 Spanyol Piarista Vértanú Temploma (1999-2000)

Golda János és Madzin Attila

A Dél-Alföld régióközpontjában meghatározó szellemi közeget jelentettek a piaristák. Az egyházmegyei székhely lelki gazdagodását a 18. század elejétől segíti a tanító rend. A belváros határán álló, egykori patinás historikus épületüket az „államosítás intézményrendszerének” megszűnte után a rend egy új missziós területtel kérte kiváltani. A várost körgyűrűben övező lakótelepek sűrűjébe kijelölt összefüggő beépítetlen területen egy fokozatosan kiépülő kisvárosi központ gondolatával telepedtek meg. Sajátos szituációt eredményezett idővel a multinacionális kereskedelmi áruházlánc szegedi tagjának megjelenése a közvetlen szomszédságban, de ez még inkább a kimért értékrendek mentén haladó piaristák misszióját erősíti. A kerengős rendszerű gimnázium együttese rendházzal, kollégiummal, idővel tornacsarnokkal és sportpályákkal jött létre, majd távlatban általános iskolával, óvodával, uszodával bővül.

Gödöllő, Szentháromság római katolikus templom (2001-2007)

Nagy Tamás

A gödöllői kastély mellé „lehelyezett” lakótelep külső határán jelentőségteljesen foglalja el kiosztott helyét a katolikus templom-együttes. Három meghatározó funkció (templom, parókia, közösségi ház) egységes rendbe tagozódó hierarchiája nagyvonalú szikár kompozíciót eredményez. A központi udvart három oldalról övezik épület-testek, a negyedik oldal nyitott a heterogén urbánus környezetre: a családi házak és paneltömbök sokhangú formavilágát lecsendesíti az öbölszerűen megnyitott komponálásban feltárulkozó nyugodt kompozíció. A kis park felőli megközelítésben az oldalszárnyak pillérekkel ritmikusan tagolt homlokzata kísér – vagy inkább vezet fel a hatalmas perforált homlokzatával frontálisan megnyíló templomhoz.

Balatonboglár, evangélikus templom (1993-1999)

Nagy Tamás

A Balaton déli partján található üdülő-városka a középkor óta révátkelő volt, melynek központja a mai Várdombig húzódó vízfelületnél alakult ki. A természetvédelmi területként kezelt domb ma a város nevezetes kilátóját hordozza, nyugati lábánál modern és kortárs templomépítészetünk két kiemelkedő alkotása található. A Kocsis Iván által tervezett katolikus templom még házak között, Nagy Tamás evangélikus központja pedig a természeti környezet határán foglal helyet. A különleges táji adottság mesteri illeszkedést kívánt. A domboldalba benyomott épület tojásdad alaprajzú templomtömegével emelkedik ki a lejtőből, melyet az archaikus tömegformát idéző vertikálisan nyújtott toronytest hangsúlyoz tengelyben bővített toronyalji bejáratával.

Sopronnémeti, evangélikus templom (1994-1997)

Nagy Tamás

A csöppnyi kisalföldi település haranglába majd egy évszázada magányosan állt, mikor a gyülekezet döntése értelmében a templomocskát a telekbelsőben kívánták felépíteni. Nagy Tamás a karakteres építészeti elemet történeti értékében tiszteletben tartva bejáratként alkalmazta a boglyaformájú templomtér felvezetésében. A torony alatt átjutva az udvarhoz megnyitott átmeneti téren keresztül lehet megközelíteni az entitásában önálló elliptikusan nyújtott centrális szakrális teret. Az oltártér mögött alacsonyabb, dongafedésű szárny vezeti tovább az épülettömeget, a kiszolgáló helyiségeket magába foglalva.

Dunaújváros, evangélikus egyházközpont (1992-1996)

Nagy Tamás

A történeti településmagtól dél felé nyújtózkodó völgy lejtősen kiemelkedő pontján jött létre a gyülekezeti központ. A kertvárosias beépítés határán, a senkiföldjén indult építkezés missziós tevékenysége a közelmúlt neves ipari városának platóra települt látképével többszörös feladatvállalás volt. A város koncertterméül is szolgáló, összetett funkciókat magába foglaló épületegyüttes a hit születésének eredetét idézi meg. Tojás-körvonalú alaprajzolata határozottan kerített területet jelöl ki, melyet masszív épülettestek és áttört kerítésfal tömege határoz meg. Az alaprajzi közel felét a templom, a gyülekezeti termek, vendégszobák és kiszolgáló helyiségeik foglalják el; a fennmaradó térrészben a kerítés vonalából felhúzott lelkészlakás ad keretet és az udvarból szimbolikus forma magját képező gyermekház önálló tömege emelkedik ki.