Aachen, St. Fronleichnam (1928-1930)

Rudolf Schwarz

A templom a történelmi város egy külső negyedében áll. Uralkodó, vertikális, tagolatlan tömegéről egyszerűen leolvasható belső elrendezése. Az egy-terű, osztatlan főhajó jobb oldalán alacsony belmagasságú mellékhajó helyezkedik el, amely talpával a templomhoz kapcsolódik, ám lényegében szabadon áll. A templom egységes, ugyanakkor határozott vonalakkal elválasztott térrészei sokban nevezhetők tradicionálisnak, ókeresztényinek, amin csupán néhány – bár jelentőségében nem csekély – különbség változtat.

Köln-Riehl, St. Engelbert (1930)

Dominikus Böhm

A templomban felismerhető a románkori, főként a gótika korára kiérlelt centrális, memoriális terek építészete. A középkort idéző kristályszerkezetet itt lágyabb parabolaívek finomítják. A szerkezet vázát adó vasbeton héjat dísztelen tégla homlokfalak töltik ki, amelyek a parabolaívek fókuszpontjában egy-egy máriaablakkal nyílnak meg. A gótikus szerkesztőelvek archaikus boltívvel való ötvözése mintha a korok teljességét átfogó szellemi törekvés építészeti megfogalmazása lenne. A templom kívül-belül tiszta nyelvet beszél, amelynek hagyományáról a románkori német dómok messze földön ismeretesek.

Rothenfels, kastély lovagterme (1926)

Rudolf Schwarz

Rudolf Schwarz a II. vatikáni zsinatban kiteljesedő katolikus liturgikus változások előhírnöke. Korábbi elméleteit, amelyek Romano Guardini (1885-1968) teológiai és Dominicus Böhm (1880-1955) építészeti koncepcióival hozhatók összefüggésbe, első ízben itt váltotta gyakorlatra.

Bruder Klaus kápolna

Peter Zumthor

Egy építészgeneráció tudatába beégett településnevek: Haldenstein, Chur, Somvix, Vals, Bregenz, Hannover. A műbútorasztalos családból származó Zumthor ezredforduló előtt felépült épületeinek szellemisége (Zumthor, Peter: Thinking Architecture. Basel, Birkhauser, 1999) teljesedhetett volna ki a berlini Topography of Terror múzeumban, azonban a politikai felhangokkal kísért fordulatok lehetetlenné tették a terv létrejöttét. Zumthor keserűen szólt erről egy korabeli interjúban (Chiara Baglione: Costruire la Memoria: Conversazione con Peter Zumthor. in: Casabella 728-729 (December 2004/January 2005), pp.72-81.), azonban hangjában titokzatosság élt új terveit illetően. Ezek kiléte felől érdeklődő kérdésre csak annyit válaszolt: egy új építőanyagban gondolkozik, és ez a tűz.