Liturgikus építészet őskortól napjainkig
A Skogskyrkogården nagy kiterjedésű temető Stockholm központjától délre. A temető legnagyobb területét tisztások és ligetek teszik ki, amelyek között három nagyobb épített központ helyezkedik el: Asplund erdei kápolnája (1917-1920), Lewerentz Feltámadás kápolnája (1925) és Asplund krematóriuma a hozzá tartozó további három – Hit, Remény és Szent Kereszt – kápolnával (1935, ill. 1937-40).
Continue reading ‘Stockholm-Enskede, Skogskyrkogården (1920-1940)’
A templom a Stockholmtól dél-keletre elterülő nagyobb kiterjedésű erdő peremén, az Enskede városrészben lévő temetőhöz közeli Björkhagenben áll. A fákkal körülvett környezetben elsőként a templom lakószárnyához kapcsolódó bástyaszerű harangház tűnik fel. Kiugró homlokfalára szárával rögzített kereszt alatt elhaladva először a lakószárny és a templomtest ‘L’-alakban befordított közösségi szárnya által közrefogott udvar tárul fel. A téren kis tó. Mögötte töredezett, meg-megszakadó, beszédes, több mesterember falazási módját sejtető vastag falú ‘téglaerőd’. Ez a templom.
Continue reading ‘Stockholm-Björkhagen, St. Markus kyrka (1956-1963)’
A templom a Malmöhöz közeli kisvárosban áll. A björkhageni Szent Márk építésénél kiérlelt eszközökkel tervezett Szent Péter templom sokban hasonlít elődjéhez, de bizonyos értelemben túllép azon. Lewerentz itt nem csupán egy udvart közrefogó együttest tervezett. A belső passzázzsal rendelkező komplexum egy önálló város sűrítményére emlékeztet. A tengelyeivel az égtájak felé tájolt templomtér szabályos négyzet alaprajzú, amelyet délről és nyugatról alkalmi használatú épületszárnyak karolnak át. A négyzetes térbe az északi főkapun át előtér közbevetése nélkül jutunk, de az a keleti falhoz csatlakozó gyóntatókápolnán keresztül is megközelíthető.
A Lewerentz 54 éven keresztül készített különböző terveket a malmöi keleti temető kialakítására. A temető egy széles és hosszú felvonulási úton, a halottak szent útján tárul fel, amely egy központi térből indul. Az út mentén és a központban három fontosabb épület származik Lewerentztől: a Szent Brigitta kápolna (1918), a Sankta Gertrud és Sankt Knut kápolnák (1943), végül a virágárus kioszk (1969). A három építmény Lewerentz három tervezői korszakára jellemző, amelyek egymás mellé állítva meglehetős különbségeket mutatnak. A Szent Brigitta kápolna a szent út mentén földbe süllyesztett archaikus tömegformálást és síkba redukált klasszikus tagozatokat viselő épület. A kettős ravatali kápolna eltér ettől. A némileg Björkhagenre és Klippanra emlékeztető kápolnák falai téglaként épített kőfalak.
