Jukkasjärvi, Norbottens Län, Jégkápolna (é.n.)

Lappföld svédországi területének északi városától, Kirunától 12 kilométerre, keletre található Jukkasjärvi, a 17. századi alapítású számi-finn ajkú kolónia. A településen az 1970-es évek óta működtetik az ‘Icehotel’-t, amely az északi gleccserekből eredő Torne folyó méteres befagyott jegén telente több szobrászpavilon mellett egy jégkápolnát építtet. Mivel a jég tavasszal elolvad, a kápolnát decemberben, más tervek szerint újraépítik. A tervekben közös a parabolaívű boltozás, az egyenes-záródású apszis és a tengelyes elrendezés, amelyben egymástól jól elkülöníthető a szentély, a gyülekezet és a várakozók számára fenntartott tér.

Turku, Feltámadás kápolna (1941)

Erik Bryggman

A Krisztus feltámadásáról nevezett kápolna Turku külvárosi, erdős-ligetes peremén található. A kápolna a második világháború ideje alatt épült, jegyei, főként bejárata és bejárati előcsarnoka sokban az északi klasszicizmus formakincsével mutatnak rokonságot.

Stockholm-Enskede, Skogskyrkogården (1920-1940)

Erik Gunnar Asplund és Sigurd Lewerentz

A Skogskyrkogården nagy kiterjedésű temető Stockholm központjától délre. A temető legnagyobb területét tisztások és ligetek teszik ki, amelyek között három nagyobb épített központ helyezkedik el: Asplund erdei kápolnája (1917-1920), Lewerentz Feltámadás kápolnája (1925) és Asplund krematóriuma a hozzá tartozó további három – Hit, Remény és Szent Kereszt – kápolnával (1935, ill. 1937-40).

Stockholm-Björkhagen, St. Markus kyrka (1956-1963)

Sigurd Lewerentz

A templom a Stockholmtól dél-keletre elterülő nagyobb kiterjedésű erdő peremén, az Enskede városrészben lévő temetőhöz közeli Björkhagenben áll. A fákkal körülvett környezetben elsőként a templom lakószárnyához kapcsolódó bástyaszerű harangház tűnik fel. Kiugró homlokfalára szárával rögzített kereszt alatt elhaladva először a lakószárny és a templomtest ‘L’-alakban befordított közösségi szárnya által közrefogott udvar tárul fel. A téren kis tó. Mögötte töredezett, meg-megszakadó, beszédes, több mesterember falazási módját sejtető vastag falú ‘téglaerőd’. Ez a templom.

Klippan, St. Petri kyrka (1962-1966)

Sigurd Lewerentz

A templom a Malmöhöz közeli kisvárosban áll. A björkhageni Szent Márk építésénél kiérlelt eszközökkel tervezett Szent Péter templom sokban hasonlít elődjéhez, de bizonyos értelemben túllép azon. Lewerentz itt nem csupán egy udvart közrefogó együttest tervezett. A belső passzázzsal rendelkező komplexum egy önálló város sűrítményére emlékeztet. A tengelyeivel az égtájak felé tájolt templomtér szabályos négyzet alaprajzú, amelyet délről és nyugatról alkalmi használatú épületszárnyak karolnak át. A négyzetes térbe az északi főkapun át előtér közbevetése nélkül jutunk, de az a keleti falhoz csatlakozó gyóntatókápolnán keresztül is megközelíthető.

Malmö, Östra Kyrkogarden (1916-1969)

Sigurd Lewerentz

A Lewerentz 54 éven keresztül készített különböző terveket a malmöi keleti temető kialakítására. A temető egy széles és hosszú felvonulási úton, a halottak szent útján tárul fel, amely egy központi térből indul. Az út mentén és a központban három fontosabb épület származik Lewerentztől: a Szent Brigitta kápolna (1918), a Sankta Gertrud és Sankt Knut kápolnák (1943), végül a virágárus kioszk (1969). A három építmény Lewerentz három tervezői korszakára jellemző, amelyek egymás mellé állítva meglehetős különbségeket mutatnak. A Szent Brigitta kápolna a szent út mentén földbe süllyesztett archaikus tömegformálást és síkba redukált klasszikus tagozatokat viselő épület. A kettős ravatali kápolna eltér ettől. A némileg Björkhagenre és Klippanra emlékeztető kápolnák falai téglaként épített kőfalak.

Höör, Klockarebackens kapell (1972)

Bernt Nyberg

A Nyberg Höör dél-nyugati szélén álló kápolnája erősen mestere, Sigurd Lewerentz kézjegyeit viseli magán. A téglafalazás technikája, az egymással összemetsződő egyenes és legömbölyített élű falszakaszok alkalmazása, a bejárat az épületsarkon, az ablakok rögzítésének módja, végül a liturgikus és alkalmilag használt terek közvetlen, de diszkrét kapcsolódása olyan jellemvonások, amelyek Björkhagenben és Klippanban mutatkoznak először. A mester jegyeihez képest új elemet képez a kereszt-fejezetes sarokpillérek által hordott vasbeton rácsmennyezet.

Göteborg, Härlanda templom (1958)

Peter Celsing

A templom a Svédország nyugati partvidékén húzódó Göteborgban áll. Harangtornyával és vendégházával együtt összefüggő együttest alkot. Uralkodó anyaga a nyerstégla, amelyből egyszerűen metszett geometrikus formák épülnek. Egyenes fedésű hasábtornya páros ablakon át ereszti szélnek a haragzúgást, hozzá törékeny lépcső vezet fel. A templom körvonalai keletről szemlélve tört-vonalú bazilikális elrendezést sejtetnek, míg a nyugati homlokzat összefüggő, aszimmetrikus házformát mutat. A belső másfél hajós. A főhajó tengelyes elrendezésű, közvetlen megvilágítást főként a bejárat nyílásmagasságában kap a nyugati és keleti fal fényszűrő üvegtégláin át.

Stockholm-Vällingby, St. Tomas kyrka (1960)

Peter Celsing

A templom Stockholmtól nyugatra, Vällingby központjában áll. A második világháború utáni Stockholm-külváros tervek a területet már korábban kijelölték a templom és a hozzá kapcsolódó városi közgyűlés számára. A Szent Tamás templom városközpontnak készült. Az együttes jelenleg is két részből: a monostorszerű, középudvaros egyházi épületből és a később felépített polgári szárnyból áll. A monostorszerű alaprajz önmagában véve sem gyakori a huszadik században. A templom nyugati tájolása, a hozzá két helyen kapcsolódó ‘kerengő’ szerzetes-építészeti mintákat idéz.

Stockholm-Vällingby, Missionskyrkan (1957)

Carl Nyrén

Vällingby központjának keleti végét három pontház zárja le. A pontházakat szociális lakások számára építették, egyikük egy misszióskápolnával épült egybe. A tervet úgy rajzolták, hogy a kápolna akadálymentesen megközelíthető legyen kívülről, a csatlakozó pontház előteréből és a hátsó kertből is, hogy az kisebb rendezvények lebonyolítására is alkalmassá váljon. A kápolna a pontházak tövében feltűnés nélkül meghúzódik, egyszerű, vakolt fala az övékkel színében egynemű.