Török Ferenc
Török Ferenc művészetét nem értjük, amíg a ma ‘regionalizmusként’ számon tartott anyaghoz és szerkezethez hű tervezői magatartás mögött fel nem fedezzük a szakrális geometria következetes, hagyomány szerinti alkalmazásának pontos jeleit és ennek jelentőségét. A felsőpakonyi plébániatemplom Budapest délkeleti határaihoz közeli, közigazgatásilag Gyálhoz tartozó település szerkesztett utcakvadrátjának közepén, egy hatos útelágazás sarkán helyezkedik el. Az úthálózat által kijelölt hellyel a templom nem foglalkozik, belső sajátosságai mellett távolabbi referenciák határozzák meg pozícióját a fallal védett telken belül. Török Ferenc a kazincbarcikaival (1991-95) együtt e templom előképének a római Santo Stefano Rotondo (felsz.: 482) ókeresztény kerek templomát, a magyarok későbbi római zarándoktemplomát nevezte meg. E templom jellegzetessége a központi oltárt közrefogó, 13-14. században épített középső, megerősítő fal hármas kapuzata által kijelölt belső tengely, amely a centrális térképzéssel ellentmondásosnak tűnő kapcsolatba lépett. A kör és axis, másként a kör négyszögesítésének akadémoszi problémájára keres új megoldást a felsőpakonyi építmény szerkesztése.
Continue reading ‘Felsőpakony, római katolikus templom (1994)’




