Budapest-Újpalota, Urunk Színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára tiszteletére emelt római katolikus templom (2006-2008)

Kruppa Gábor

kruppaBudapest észak-keleti részén, az 1970-es évek elején mintalakótelep jött létre. Az újpalotai toronyházak és sávházak ölelésében a szükséges közintézmények elkészülte után az igazán közösségformáló templom megépítésére majd négy évtizedet kellett várni.

A főváros külső kerületeinek arculatát dominánsan jellemző lakótelepek nagyvonalú telepítési rajzolata egy vágyott nagyváros léptékében komponáltak. A vizionált fejlesztések komplex végigvitelének elmaradása torzulásokat eredményezett, ezzel a beépítés széle látható határvonalat képez „eredeti” és „beillesztett” struktúra között. Szerencsés adottságúak azok a helyzetek, ahol a sávházak közé telepített közintézmények léptékváltásukkal lebontják a sokemeletes tömbök tömegeinek érzékelhető nyomasztó hatását. Az átvezetést vizuális értelemben az ellenkező irányból is értelmezhetjük, mert csatlakozó, raszteres rendbe szorított kiskertes beépítések jelenlévő esztétikai sokszínűségét ugyancsak felfogja e közintézményi sáv.

kruppa_12

A családi házas övezet és panel lakótelep határán álló határponti helyzet különleges téri szituációját a az újpalotai római katolikus templom tervezői értékekké formálták. A telek településszerkezeti helyzete adottság volt: az önkormányzat úgy járult hozzá az építkezéshez, hogy 99 évre átadta[1] a területet az egyházközség használatába. Kruppáék egyszerre teremtettek monumentális kompozíciót és emberközeli léptéket: a templomtér karakteres, magasan metszett arányú elemét horizontális, egyszintes tömeggel kapcsolták össze.

kruppa_03

Az L-alakú beépítés út felőli feltárulása alapján alkotott kép az épületegyüttes körüljárásával gazdagodik, hiszen a sávházak övezte park felől érzékelhető hasonló kompozíció térszínsüllyesztéssel bővül. Az egy szinttel lentebb található udvar a közösségi funkciók igényes téri elhelyezését adja. A tágas köztér mind nagyobb közönséget vonzó események méltó kerete lehet, mind az alsó szintre elhelyezett funkciók meghitt szabadtéri dimenziójaként is jól működhet. Az intenzív használat szándéka a többirányú levezetésekben is látszik: a parksáv közintézményei felé és a lakótelep irányába is lépcsősorral biztosít kapcsolatot, de a főbejárat fedett átjárója felől is csak az udvarra leérkezve lehet a közösségi funkciókat használni.[2] A nagyvonalú megoldással az utca térszínén csak a klasszikus funkciók maradnak: a templom és a plébánia.

kruppa_04

Kruppa mesterien bánik a belső téri igények tömeg-kompozíciójával. Az alacsony hajlásszögű tető négyzetes keresztmetszetű templomhajót fed. A liturgikus főteret[3] déli irányba alacsonyra helyezett lapostetővel fedett mellékhajóval bővíti – mely egyben kisebb istentiszteleti alkalmakkor kápolnaként funkcionálhat. Az oldaltér fizikai leválasztása nem történik meg, a funkcionális differenciáltságot a belmagasság mellett a fénykezelés jelenti: míg a főhajó megvilágításában a hatalmas déli üvegfelület dominál, addig a kápolnatér felülvilágítók által személyesebb tériséggel rendelkezik.

kruppa_09
kruppa_10
kruppa_11

A kápolna templomhajóhoz képest alacsonyabb tömegét kelet felől a toronytest magas tömege zárja, a bejáratnál pedig azonos belmagassággal tágas előcsarnok jön létre.[4] A differenciált tömegképzés lehetőséget ad a templomtér tömegének karakteres megfogalmazására, és a mellékterek valójában a használat szempontjából főbejáratként kezelt átjárón túli lelkészlakás horizontális tömegéhez kapcsolódhatnak. Így a templom tömege kompakt formaként jelenik meg az épületegyüttesben, ugyanakkor a lesüllyesztett belső udvart két oldalról csak kétszintes térfalak határolják.

kruppa_05
kruppa_06

Az összetett alaprajzi rendszert kimért építészeti architektúra kommunikálja. A tömegben megjelenő funkcionális differenciáltság a homlokzati nyíláskezelésben is visszaköszön. A templom hatalmas déli üvegfalára északon magas keskeny ablakok nyugodt ritmusa válaszol. E vertikális arányú megnyitások a templom funkcionális egységét körbekísérik, a fő megközelítést biztosító átjárónál besűrűsödnek és az udvarnál árkáddá válnak. A plébánia nyílásosztása szándékoltan szabadabban kezelt, a többihez képest kissé stíluskodó. Az anyaghasználat e kiegyensúlyozottságot támasztja alá. Csak a legszükségesebb részeken alkalmaz Kruppa süttői mészkövet (padlóburkolatok, templom-podeszt a felvezető lépcsőkkel, körben a lábazatok), és ott használja nagyobb felületen, ahol kiemel: a nyugati kapu átjáróig futó keretelésénél és a toronytest alapjának valamint harangnyílásának hangsúlyozásánál. Az épület megjelenését meghatározó bontott tégla anyag a monumentális nyílásarchitektúrával erős-tömör-monolitikus hatást eredményez, melynek kétségtelenül legbátrabb vállalása a keleti végfal.[5] A fuvallatszerű kőrelief érzelmekkel telített elhelyezése méginkább ráirányítja a figyelmet e homlokzat hagyománytiszteletére.

kruppa_07

Hagyományról beszélünk, mely nem történelmi síkokon értelmezhető, hanem tágabb templomépítészeti tradíciókon. Kruppa templomfelfogása a 20. századi katolicizmus szakralitásának évszázados átalakulási folyamatát idézi – közvetlen utalásokkal és szellemi vonatkozásokkal. Ilyetén idézet a templombelső liturgikus terének kompozíciója: a retabló-oltárra való utalás a keleti végfalon (ma még az oltárképe hiátusával), az oltáriszentség-tartó tabernákulum-szerű kiképzése a tengelyben tartva e „háttal miséző oltáron”, a lépcsőkkel elemelt szentélytér közepén álló mobiliaszerűen megfogalmazott oltárasztal[6], a keresztelőkút nyugati bejáratnál történő elhelyezése. És bizony ilyen utalás a torony nélküli épülettömeg gondolata, mely véglegesen nem kíván küzdelembe bocsájtkozni a kimagasló „jel” iránti igénnyel, de érezhetően elválasztva campanile konstrukciót helyez fel a legfontosabb tömegbeli pontra.

kruppa_02

Nem (pusztán) történeti hagyománytisztelet ez, hanem a 20. század derekán indult liturgikus és szellemi megújulási mozgalom ezredeleji idézete. Könnyű a toronyképzést Városmajor Árkay-templomához utalni. Egyszerű summázva kijelenteni, hogy a téglahasználat ma „posztorganikus” templomépítők védjegye.[7] Vitatkoznék Wesselényi-Garay Andor megállapításaival, mely e templomot kortárs építészetünk „prekortárs” tendenciájába osztja.[8] Kortárs e templom akkor is, ha Dom Hans van der Laan vaalsi kolostortemplomának bejárati átriumterét idézik a magas falpillérek és az árnyékukban felfutó lépcső; ha Rudolf Schwarz düreni Szent Anna templomát idézi a főhajó-oldalhajó viszonyrendszere és az anyaghasználat (ott kő, itt tégla) monolitikussága; ha Schwarz aacheni St. Fronleichnam templomát idézi a templomterek aránya és a homlokzatok tiszta kompozíciója; ha Rimanóczyra utalunk az liturgikus terek hierarchikusságában – mert mindez a ’30-as évektől az ’50-es évekig terjedő időszak mérföldkőnek számító alkotásai a „kortárs” templomépítészetben (jelzem, a vatikánum előtt). E sorba illik az újlaki templom is, mely így hagyomány-idézet. A maga tégla architektúrájával és fehérre festett belső felületeivel egyetemben, melyek nem a protestáns hagyomány átiratai, hanem egy lelki világ hitképének megfelelő „díszítetlen” tér ma is érvényes „szakramentumai”. A reduktív tömegforma, a magasztos arányok, az érzelmes külső anyaghasználat, a puritán belső, a fagerendás mennyezet egyszerűsége, a szinte megérinthető felülvilágítók, az oltártér sejtelmes oldalfénye, a gondosan tervezett bútorzat – mind-mind a „közjóra irányuló cselekedet” méltó, kontemplatív terét alkotják meg. (z)

kruppa_08


[1] Sajátos e provizórikusság-felvetés egy templomépület létrejötte kapcsán.

[2] Az épület tehát következetesen kommunikál környezetével, minden felől beenged, gondosan kezelt kültereivel átjárhatóvá válik.

[3] A következetes keletelés dogmájától a helyszínrajzi telepítés eltér, hiszen a meglévő beépítés és a szabályozás logikus továbbvitele következményeként az oltártér valójában észak-kelet felé néz.

[4] Az üvegfallal leválasztott térrész a gyermekes családok tartózkodását is megoldja a liturgia zavartalan követésének lehetőségével. A tervezett használat szerint az előcsarnok napközben megközelíthető lehetne, így a csendes imádságok és oltáriszentség-tisztelet elegáns terévé fog válni.

[5] Még messzebb mehetett volna a puritánság ezen felvállalásában Kruppa, ha az északi faltest is nyílás nélkül maradt volna.

[6] Mely nem oltárkő, hanem a II. vatikáni zsinat szellemében történő átalakításokkor szokásos „szembemiséző oltár”-nak, a meghagyott régi oltárhoz képest jelentősen más anyaghasználattal létrehozott, könnyed, térbe állított elem.

[7] Lásd a templommal kapcsolatban megjelent egykorú tanulmányt: Wesselényi-Garay Andor: Három kontextus. in: Alaprajz. 2009/3. pp.18-23.

[8] Teszem ezt mély tiszteletemmel egyetemben aziránt az áldozatos munkáért, mellyel a debreceni MODEM-ben létrehozta „A mindenség modellje” kiállítást, az ezredforduló második magyarországi kortárs templomépítészeti szemléjét. (Lásd: Szakrális terek építészete az ezredfordulón, BME, 2005. március, a kiállítást megnyitotta Dr. Keresztes Szilárd.) A debreceni kiállítás fantasztikus eredménye, hogy oly rendszerezését és szenvtelen bemutatását adja az építészeti alkotás-hierarchiában legmagasabban jegyzett épülettípusnak, melyet csak széles építészeti látókörrel és magabiztos, kiérlelt értékszemléleten nyugvó ítélettel rendelkező kurátor tehet csak meg. A koncepcióval kapcsolatban lásd: Wesselényi-Garay Andor: A mindenség modellje – Kortárs templomépítészeti kiállítás Debrecenben. in: Alaprajz. 2009/3. pp.4-6.

kruppa_13

1 Response to “Budapest-Újpalota, Urunk Színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára tiszteletére emelt római katolikus templom (2006-2008)”



  1. 1 koos.hu » MÉB | Szakrális építészet Trackback on June 12, 2010 at 11:20

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: