Vaals, Abdij Sint Benedictusberg monostor-bővítés (1956-1986)

Hans van der Laan

Van der Laan bencés szerzetes volt. Életműve szűk és tömör: mindössze három monostort, egy kápolnát és családi házat tervezett. Aminek fontosságát nem lehet eléggé kifejezni: érdeklődése egyetemes volt. A hagyományban való részesülésnek elengedhetetlen feltétele az univerzalitás, vagyis a képesség mindenben meglátni ugyanazt. Stonehenge és az olaszországi templomok több tanulmányában visszatérnek, és a velük kapcsolatos tapasztalatok minden későbbi tervében átszüremkednek. Nem csak épületein, hanem azokon a szerzetesi öltözékeken, szertartási tárgyakon is, amelyek a monostorok elengedhetetlen tartozékai: az edények, a gyertyatartók, valamint az asztalok, a székek, a keresztek és a lámpások. Foglalkozott egy hagyományos latin betűírással is, amelyben a betűket csoportokra osztotta írott alakjuk alapján. Mindezeknél meghatározóbb azonban matematikai felfedezése, a plasztikus számsor.

A plasztikus számsor jóval összetettebb egy matematikai kuriózumnál, jelentősége sokrétű. Van der Laan az utolsó pillérnek és szegletkőnek is a számsor valamilyen ritmusban egymásra következő tagjaiból határozta meg helyét és arányait. Erre nyilván releváns oka volt. Nem reguláról van szó, hanem a legbensőbb tartalom eredetiségéről, amely a dolgok törvényszerűségéből látszik. A számsor minden eleme a kettővel és hárommal előtte álló szám összegéből adódik, kezdve az eggyel. Az így kapott számsor valamennyi két szomszédos tagjának hányadosa egy meghatározott, egyre tisztábban érvényesülő arányhoz közelít – pontosan úgy, mint a Fibonacci-féle sorozat hányadosai az aranymetszéshez. A Fibonacci sorozat arányait minden építési hagyományban megtaláljuk. A plasztikus sorozat annyiban különbözik ettől, hogy kevésbé lendületes és egyértelmű, nehezebb észrevenni, mivel az építészeti és mérnöki arányok határmezsgyéjén van. Újra olyan kompozíciókat látunk, amelyek csak egy kicsit térnek el a racionálistól, amelyek éppen felfoghatóvá válnak. A sorozat a szabad határhelyzetek törvényeit írja le.

A sorozat képzésének módszere emellett közelebb áll az ember természetes időbeliségéhez. A Fibonacci sorozat számai a közvetlenül egymást követő elemek feszes tempójában szinte egyszeriek: egy szám keletkezésére és kapcsolódása a következőhöz azonnal végbemegy. A plasztikus számsornál azonban kihagyást, ritmikus ismétlődést látunk, gondolkodási időnk van. Egy új számkép születésénél nem három, hanem egyszerre négy „időmetszetben” vagyunk: jövő, jelen, múlt és régmúlt. Sokkal jobban finomodunk saját gondolkodásunkhoz.

A vaalsi Szent Benedek monostorbővítésnél (1956-86) figyelhetjük meg a formák, anyagok és arányok egységes végigvitelét. Tévesen ítélnénk ezt monotóniának: ezek az elköteleződés jelei. Az egyes visszatérő elemek – mint a falmezők hármas felosztása, a kapu–ablak–rés hármasságok, valamint a templom–kerengő–udvar hármasságok – következetes megtartása erre figyelmeztet. Az építőelemek a külső és belső terekben is elemi tercekbe szedhetők: a fogadó öböl – határoló fal – megjelölő torony, valamint belül az árnyékos szobarész – világos szobarész – ablak hármasságokra. Szoba- és berendezés terveiben is hasonló tercek jönnek ki: asztal–szék–polc, amelyben mindegyik a központi, a befoglaló vagy a szabad elrendezés szerint alkot variábilis csoportokat. Ugyanez érvényes terveinek grafikai technikájára is. Három alapvető felülettel dolgozik: a megvilágított üressel, az árnyékos tömörrel és a súrolt, hullámvonalas szürkével. Mindez csupa kombinatív matematika, amelynek jól körülhatárolt elemei lehetővé teszik, hogy annak lássuk őket, amik, és ne különbözőnek attól. A van der Laan-éhoz hasonló szűkszavúság csak úgy tud átlényegítővé válni, ha valóban lényegi elemekkel dolgozik. Arra teszünk kísérletet, hogyan lehet a szavak játékát kövekben viszontlátni. Nem formákban, hanem lényegi tartalmakban járunk, amelyeket összeköt egy grammatikai rend.

A korokon átívelő hagyomány jelei legtisztábban a svájci Mariavall-Tomelillában (1986-91) épült bencés rendi nővérek Mária Jézus Anyja monostoránál a metszetek geometriájában mutatkoznak meg. Mindvégig a római ókeresztény időben kiérlelt háromhajós, bazilikális liturgikus terek elrendezésével van dolgunk, amely következetesen szerkesztett, kifinomult és elemi. Szerkesztése három platóni vagy archimédeszi alakzat – a háromszög, a négyzet és a kör – jelében kitartó és tudatos. Van der Laan építészete megértve az ősi képleteket, sajátjaként tárja fel azt szemünk előtt. (KV)

Az alábbi képsor 2003-ban készült. Ottjártunkkor épp egy zsolozsma ért véget. A szerzetesek elvonultak, azonban egyiküknek feltűnt az aszketikus részleteket fotózgató építészpáros. Nem átallotta idejét áldozni arra, hogy rákérdezzen: “Szeretném-e látni a kolostor további részeit – mert látja, érdekel?” “Igen, természetesen.” Hamarost tisztáztuk a nyelvi nehézségeket: ő megkérdezte, értek-e hollandul, vagy németül. Tájékoztattam, hogy nem, de szívesen beszélgetek vele angolul, oroszul vagy épp szerbül. E helyzetnek mindketten örültünk. Az épületegyüttes bejárása alkalmával ő lelkesen magarázott hollandul, és lelkesen adtam tudtára angolul, hogy mennnyire megragadóak e személyes dolgok, melyeket tudtomra ad. (z)

Képriport 2003-ból:

1 Response to “Vaals, Abdij Sint Benedictusberg monostor-bővítés (1956-1986)”



  1. 1 Novy Dvur, trappista monostor (1999-2004) « Szakrális építészet Trackback on December 27, 2009 at 22:03

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: