Fehérgyarmat, Szentháromság görögkatolikus templom (1996-1999)

Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin

Most minden egy. Együtt van.
Egybeolvadt.
A mindenség modellje, áll a
templom.
(Pilinszky János)

Ezzel a felvezető szöveggel jelent meg 2000-ben, éppen tíz éve egy magam számára fontosnak vélt publikáció az Építőművészet évezredet indító “templomos” számában. (Görögkatolikus templom, Fehérgyarmat. in: új magyar építőművészet. 2000/1. pp.20-23.) Alább a teljes szöveg kerül közlésre. Köszönet Balázs Mihálynak az új fotókért, melyekkel korábbi közléseinket is aktualizáljuk a következő időszakban. (szerk.)

A profán

A hetvenes évek árvizei utáni „kádári” telepítéssel kerültek a Nyírség, Hajdúság és Borsod területeiről iparos-kereskedő családok Fehérgyarmatra. Görögkatolikus hitük élt, de nem volt a megélésnek méltó rangú tere. Az akkor odakerült paróchus, Szilágyi Gábor fogta össze a megközelítőleg 160 családot, hogy együttes kezdeményezéssel, közös erővel templomot építsenek.

A szűk anyagi lehetőségek mellett a szervezés sikere elsősorban – a templomépítés elismeréseként címzetes esperessé kinevezett – Szilágyi Gábor érdeme. S a munka mindenkié, amint az adományok is: az önkormányzat által ingyen biztosított telek és a belső faszerkezeti anyagok; az oltár elkészítése felajánlásként; a segítő munkával hozzájáruló vállalkozók adományozása.

Az építés így vált a teremtő akarat csodájává.

Még nincs kész. Az ikonosztázis teljes képciklusának helyén a egyelőre ideiglenes, egyszerűségében is szép, 4 trónusikont tartalmazó „képállvány” található. A telek sarkában külön álló, a szomszédos épülettömbhöz rendeződő harangfal és a parókia önálló épülete még nem készült el. De a templom áll.

A szakrális

A görögkatolikuság – az ortodoxia egyesülése, ún. uniálása a katolicizmussal – a kereszténység igen sajátos útja. A hitvallásban, a dogmákban, egyházfelépítésben a katolikus egyházhoz tartozó, de ortodox vallási-szertartási különbözőségéhez tudatosan ragaszkodó felekezet egyéni érzékenységű szakrális teret kíván. A kettősségnek csak a bizánci egyházakra jellemző centrális térforma alkalmazásán túlmutató, azt a nyugati szellemiségnek megfelelő lineáris térformálással ötvöző építészeti eszközök tudnak mélyértelmű összetettségükben eleget tenni. A kör alaprajzú templomtér, a négyzetes átmenetű nyolcszögű tamburral megemelt gúlatetővel, vertikális térdinamikájában erősen bizáncias hatású. A nyugati kapun való belépés, a templomtér és az azt keleten lehatároló ikonosztáz az oltártérrel vízszintes térfüzért alkot, ennek adottságait a tervező – a kiegészítő terekkel hangsúlyozva – átlós szerkesztéssel formálta bazilikális tömegűvé. Az építészeti dekorativitás a puritán elemek művészi kapcsolásával eléri, hogy az esztétikai minőség magából a tömegalakításból fakadjon. A szakrális és szimbolikus kettősség jól érvényesül az utcai homlokzatoknál a két tömegforma precíz kapcsolataival.

A nyugati oldalon az épületet az ortodox centrális tömegforma határozza meg. Az oromzatos keleti homlokzaton a diagonális szerkesztésből adódóan síkmetszések egyéni rendben kialakuló nyílászárók, azok irányított rézsűssége a kettős viszony misztikáját értelmezi. A belső udvari homlokzaton a lépcsőfeljáró tömege oldja e szigorú egyöntetűséget.

Az egyéni

A szakrális funkció két évezredes hagyományainak e század végi leképezése, az új lelki és közösségi igényeknek megfelelően, az építőtől magasfokú érzékenységet kíván. Az oltártér melletti térbővületben helyet kapó nagyobb iroda és felette a gyülekezeti terem Balázs Mihály és Török Ferenc szakrális építészetében a tudatos funkcióbővítést, s ezzel a templomépítészet megújítását szolgálja. A templom mint liturgikus épület szándékos egybeépítése a közösségi funkciójú teremmel, az ókeresztény idők gyülekezeteinek rítusát idézi. Még indokoltabbá teszi ezt a megoldást, hogy az építkezés anyagi okok miatt ezidőtájt megtorpant. Hiszen a templom nem csak Isten és ember találkozási helye, hanem az emberi közösségé is. Tér-hely a gyülekezet számára, ahol az egyén a közösségi létet, a másikban Isten képmását keresi. S e téregység létjogosultsága már a félkész épületben, a karácsonyi egyházi koncert utáni esti összejövetelen igazolódott. Az oltártérhez való ily közvetlen kapcsolat sajátos pozíciót teremtett: a templomépítők az egykori „donátorokhoz” méltó helyet foglalhatnak el.

A gyülekezeti teremhez illetve a karzatra vezető lépcső anyagában is különbözik a templomtól, ilyen elkülönülése funkcionális szempontból indokolt, formailag viszont megbontja a szerkesztési rendet. Az oromzatos tömeg homlokzati síkjának megtörése a gyülekezeti teremnél túl líraian lép ki a logikusan végigvitt szerkesztésből: csak a helyszínrajz indokolhatja a homlokzati metszősíknak a parókiaépület sarkára való irányítását.

A harangfal a három oldalról utcával határolt telek negyedik oldalán, az ahhoz csatlakozó háromszintes lapostetős társasház bütüfalához simul. A templom telke e határozott kijelöléssel elválik a köznapitól. A harang „torony” tömege – a bizánci hagyományokat követve – mint különálló fal jelenik meg. A harangszó „teret” kap, hívó hangjához gyülekezve e „narthexben” lehet felkészülni a templomba való belépésre.

A személyes

A szakrális tér fogalma az egyéni hitben egyértelmű, de a vallásos felfogások szerint több síkon értelmezhető. Az érzékelésben ma a legfontosabb a személyes átélés. Balázs Mihály templomában a legkevesebbre, ugyanakkor a legmagasabb minőségre való törekvés tükröződik: ennek eszközei a kizárólagos anyaghasználat – kívül a falak téglaarchitektúrája, belül a sima fehér falak, a nyílászárók és berendezési tárgyak nyers fatextúrája -, a tiszta szerkesztési rend, a tapintásközeli felületek-formák művészi részletezettsége, az egyedi nyílászárók és a kupola szerkezeti-művészi komponálása.

A bizánci típusú centrális tér az ortodox kereszténység jellemzően egyéni, személyes megélését segíti. E szakrális terek egyszerre individuálisak és közösségiek: módot adnak az egyéni jelenlét és a gyülekezeti együvé tartozás azonos mélységű megélésére. A fehérgyarmati görögkatolikus templomban is e közvetlenséget érezhetjük. Az egyszerű formák összessége a szerkesztett terek rendjében kiteljesedik. Az összemetsződésekből adódó belső tömegformák, a mozgalmas fény-árnyék hatás az oltárnál különleges, szinte misztikus érzékelést eredményez. A formák finom áthatása, átmenetük a körből a négyzeten keresztül a nyolcszög felé, az anyagon átragyogó keresztény ideát jeleníti meg.

A formai és szimbolikus eszközök biztos alkalmazásával e szakrális tér teljes egészében értelmeződik. S e tekintetben az építész a legfontosabbat nyújtja: az érzékelés hitelességét és hitét.

Mert itt, most, minden egy. (z)

1 Response to “Fehérgyarmat, Szentháromság görögkatolikus templom (1996-1999)”



  1. 1 Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom (2008- ) « Szakrális építészet Trackback on January 27, 2012 at 16:03

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: