Strasbourg-Heyritz, Grande Mosquée (2000)

Zaha Hadid

A Rajna mellékfolyói által körülvett Île de Strasbourggal szemközti Heyritzen, 2004-ben kisebb községnyi területet kerítettek el az elzászi nagymecset megépítésére. A folyóparti, szabályos négyzet alakú telken Paolo Portoghesi posztmodern tervét kezdték építeni ekkor, bár a területet minden jogi bonyodalom ellenére már 2000-ben, a világméretű tervpályázatra előkészítették. Mint Lisszabonban, Berlinben vagy Rómában, Strasbourgban is több tízezres muszlim közösség gyakorolja vallását. Az első mecsetet 1967-ben építették, de mára számuk eléri a húszat, ami szükségessé tett egy nagyobb, több más közösségi funkciót is magába foglaló regionális központot. Bár építési megbízást nem kapott, a Zaha Hadid-féle innovatív design az elemzők asztalán maradt, mivel azóta is új tervek – mint Mangera Yvars londoni Abbey Mills iszlámközpontja (2006) – számára hivatkozási alapul szolgál.

Christian Welzbacher felvetése az iszlám építészet habitusának megújításáról egyre időszerűbb lesz, mivel az új centrumok építésének költségvetésétől már a legkonzervatívabb nyugat-európai orgánumok sem tudnak eltekinteni. A hagyományőrző iszlám a modernizált nyugattal találkozik, ami nem kizárólag formaesztétikai konfliktusok forrása lesz. Hadid maga is iraki származású muszlim, s így ismerheti az iszlám szokásokat, a szertartások kötöttségeit és nyitottságát egyaránt. Kísérlete arra irányul, hogy kortárs eszközökkel tegyen eleget a keleti tradíció megkövetelte szabályoknak, hogy kihasználja a rést, amelyet a Qur’an és a sharia az imahelyek építészetével kapcsolatban nyitva hagy. Tisztában van azonban az iszlám hagyomány másodlagosnak, konvencionálisnak tűnő rétegeivel is, amelyek olykor megdöbbentő ihletforrásként fejthetők fel. Ilyen az arab íráskép és az ornamentika közti párhuzam, amit Hadid analóg gondolkodása a hullámzó vízről, a városi szövetről és a természetes geomorfológiáról tett megfigyeléseiben visz tovább. A Mekka irányába mutató qiblával (az imádság irányával) párhuzamos, hullámzó szalagokból összeálló komplexum minden vonalában hagyományos, együttvéve mégis új. A szalagok analóg írásképek, felnagyított kalligráfiák, amelyek épületté az esetlegesség és ideiglenesség üzenetével állnak össze.

Szerkezetét tekintve az együttes három főbb részből áll. Az városi struktúrát lazán folytató erővonalak elsőként egy földszinti, zárt udvart írnak körül, amely egy második réteggel, az irodák, előadók és egy óvoda számára kijelölt épületcsoporttal konstellál. A nyersbeton szeletstruktúra az imaház kiemelkedő sinusával folytatódik, amely végével a déli folyóparthoz simul. E liturgikus, kétszintes épület a közrefogott udvar szkénéje és iránytűje. Muszlim szokás szerint, népesebb ünnepségek alkalmával – amilyen az Eid ul-Fitr (Ramadán záró ünnep), az Eid al-Adha (Ibrahim áldozatának ünnepe) vagy a Jumma (szokásos pénteki ima) – a mecsetek előterei is megtelnek emberekkel, így az imaház nem lehet zárt, hogy kirekessze őket. Hadid a nyitott udvart ezért úgy tervezte, hogy a szerkezeti héjszeletek közti hang- és fény számára átjárható réseken át a benti szertartás kint is követhető legyen.

A nagy belmagasságú imacsarnok, váltakozó vázelemekre feszülő ponyvákkal fedett, óriás sátorra emlékeztet. A másodlagos ‘héjat’ tördelt betonlemezek, üveg és türkizmázas kerámia burkolata adja. A belső térfalakon a koráni idézetek grafikaként jelennek meg. E kettős – szerkezeti és grafikai – szuperpozíciót Hadid ‘fraktálnak’ nevezi.

A terv mindössze egy, mindazonáltal jelentős hagyományformán változtat: női karzat (empórium) nincs, a nők és gyermekek külön teremben imádkozva vesznek részt a szertartáson. E döntését Hadid az iszlám nőkkel szembeni megkülönböztetett tisztelet jelének szánta. A muszlimok számára kevéssé értelmezhető gesztus a terv gyengesége maradt, hiszen az iszlám élet alapját jelentő család (férfi, nő(k) és gyermekek) egységét a tradicionális forma teljesebben fejezi ki. (KV)

Referenciák:

Techniques & architecture no. 459, 2002 Apr./May, p. 20-97. p. 76-80.

Victoria és Albert Múzeum gyűjteménye

wiki

0 Responses to “Strasbourg-Heyritz, Grande Mosquée (2000)”



  1. Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: