A hit új erődjei

Katona Vilmos

Különös aktualitását érezzük a kérdésnek, vajon a külváros kortárs hitközösségei számára készülő épületeknek mit kell kifejezniük inkább: befogadást vagy elhatárolódást? Az előbbit választva a második vatikáni zsinat (1962-65) szerint járunk el, a külvilágra való nyitás, a létalapját elveszítő ember megszólításának és az ökumené kiteljesítésének szellemében.

Az ökumené fogalma azonban pontosítást, lényegének felfejtését igényli, és így új meghatározást tesz lehetővé: ahogyan az egyház történetében a központ (Róma) az egész lakott földkerekség (οἰκουμένη γῆ) felé irányította figyelmét, úgy tekinthető a szentlélek pünkösdkor elkezdett korszaka az egész keresztényi világ felé irányuló üzenetnek, amely minden egyes individuumban egyként felviláglik.[i] A föld-kerekség szóban azonban ott lakozik a föld (γῆ), az erősség, a bevehetetlenség, az oltalmazó védelem. Nem csupán szimbóluma ez a védelemnek, hanem materiális valósága is: a terméketlen külvilág, az exo-téria ellenében oltalmaz. Az ógörög Gaia, a latin Terra Mater (Anyaföld) hatalmáról van itt szó, amely a viszonypontját, belső rendjét elveszített káoszból lekerített, művelt földterületet, kozmoszt testesíti meg. Gyakorta találkozunk a ‘kaotikus korunk’ szóösszetétellel, amely alatt éppen e belső orientációjától megfosztott, s a mennyiségi mutatóktól uralt külvilágot értjük, amelytől védelmet keresünk az otthonban, a családban, a természetben, a hagyományban és a templomban. Az ‘egyház’ (Ecclesia) nyelvtani és jelképes értelmében maga is nőnemű, miként a város (Urbs) is az; a szimbolikus Egyház és az isteni Város a keresztény hagyományban Máriának, Jézus Krisztus hitvesének és anyjának képében jelenik meg. Érthető, ha a keresztény igehirdetés műve és művészete csupán e védett helyen, e hely oltalmában képes kiteljesedni.

München példái ma alkalmasnak bizonyulnak arra, hogy a legutolsó egyházi zsinat liturgiára és templomépítészetre vonatkozó üzenetének ne csak következetes alkalmazásáról, hanem a fentiek értelmében vett megfontolásáról is szó essék. A belvárosában megújuló München[ii] a peremterületek felé is terjeszkedik: északon Nordheide, keleten Messestadt Riem, délen Neuried irányában. A centrális metropolis e külvárosi negyedei jellegükben hasonlóak, s mindegyikükben egy-egy tervszerűen telepített, közel azonos struktúrájú parkosított lakóövezetre ismerhetünk. A házak közti tér – mint hely-köz – a sugaras szerkesztésű város peremén annak egyszerű, geometriai sajátosságánál fogva nőttön nő. Hasznosítatlan mezők látványa szegélyezi az álomba szenderült porták hallgatag csendjét. Itt is, ott is az emberi élet szélsőséges polarizációját élik meg: a munka és pihenés kettőse a külvárosi civilizáció feltételévé vált. Az érdektelen, s megannyira megosztott környezetből, amelyet ház-halmazok és út-görbék dualizmusa ural, a szakrális központ jelenléte hiányzik. Míg München centrumában templomok, polgári épületek, üzletek és fogadók sérülékeny szimbiózisát látjuk, a szuburbánus táj kiszűrte magából a város lét-okát és öncélúvá vált. E lét-ok alatt a nem-telepített városnak, mint történeti szerveződésnek alapjait értjük, amelyet világszerte egy alapító szent cselekedet, rítus vetett meg.[iii] A profánból és rendezetlenből a szentet mintegy kihasítani annyit tesz, mint a lét csöndjéből a létezőbe emelni azt[iv] – de ettől még a lét titka nem a profánban lakozik. Ellenkezőleg: a lét titka a szentben nyilvánítja ki titok-voltát. Ez lesz az eredet-pont, az origó. E külvárosok hiányossága mintegy kihívja a szellem pótlólagos működését, központot kíván magának, hogy tanúsítsa élet-csírájának meglétét. Így keletkezett az utóbbi négy év alatt München körgyűrűjének érintőin keresztény közösség a szélkereszt négy fő iránya közül az említett háromban.

Belátható, hogy a közösség saját, tapintható keretein kívül nem közösség. Ennek megfelelve állíthatjuk, hogy nem a meglévő lakosság hívő-hányada, e pusztán statisztikai arány hívja életre a templom-építés igényét, hanem éppenséggel a templom az, ami hitet ad a közösség életének, amely annak megépítése után tudja csak magát mint közösséget azonosítani. Ez az alapító cselekedet többet jelent a későbbi liturgikus vagy építészeti útkeresések teljes soránál. Amennyiben a templom, a plébánia és a hozzá tartozó kommunális építmények együttese képes e princípiumot építészettel körülírni, amennyiben képes egyszerre kifejezni a szentlélek korszakának nyitottságát és a közösség védelmét a szent alapításban, úgy valódi spirituális eseménynek lehetünk tanúi. A templom környező építményeivel éppen ezért nem értelmezhető pusztán műalkotásként vagy funkcionális egységként, de ezek dialektikájaként sem. A templom a szent cselekedetnek, mint origónak legközvetlenebb befoglalója és közvetítője – kerítés és kapu, zártság és nyitottság, melynek lényege maga a fallakkal határolt szent tér. Mi teszi őt kiemelkedővé, környezetétől megkülönböztethetővé, s ugyanakkor abból nyílóvá és felé visszavezetővé? Isten háza egyszerűségével tűntet: ha környezetével azonossá válna, csupán egy lenne a környező házak közül, míg ha kirína, elveszítené kapcsolatát a jelennel. Emiatt München új templomai ‘lélegzeni kezdtek’: vajon maga a megszentelt tér áramlik-e ki és be? (KV)

A teljes esszé megjelent: A hit új erődjei: Keresztény közösségek építészete a változó Münchenben. In: UTÓIRAT – POST SCRIPTUM 10:(57) pp. 14-20. (2010)


[i] Evangelii Nuntiandi – apostoli levél, 1975-12-8, (75).

[ii] Katona, Vilmos: Múzeumépítészet – reprezentáció és exhibíció között. A müncheni Kunstareal az időben, Debreceni Disputa, Vol.8, No.1 (2010), pp.34-38.

[iii] Eliade, Mircea: A szent tér és a világ szakralizációja, in: A szent és a profán, I, Európa, Budapest 1999, pp.15-60.

[iv] Heidegger, Martin: A művészet és a tér (ford. Bacsó Béla), in: „…költőien lakozik az ember…”. Válogatott írások (szerk. Pongrácz Tibor), VIII, T-Wins, Budapest-Szeged 1994, pp.211-217.

0 Responses to “A hit új erődjei”



  1. Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: