München-Neuried, Szent Miklós plébániaközpont (2002-2008)

Andreas Meck

A Dominikuszentrum megépítése előtt nem sokkal befejezett, Szent Miklósról nevezett plébániatemplom és közösségi ház (2008) építészete az előbbihez szorosan kötődik, elsősorban a tégla-architektúra, az alaprajz és az összetett rendeltetés hasonlóságai miatt. Neuried kis településének régi temploma a gyarapodó lakosságot már nem tudta ellátni, így a helyi hitközösség új központ kijelölése mellett döntött.

A templomépítéshez kapcsolódó helyi kötődés és hagyománytisztelet építészeti megnyilvánulása itt több felől is tetten érhető. Először is abban, hogy harangját a neuriedi, immár Alte Sankt Nikolaus templomból kapta. A harangot a müncheni Frauenkirche (ca.1240) adományozta az első templomát megépítő közösségnek, amelynek átköltözéséről ma a két épületet összekötő keresztút emlékezik meg. Az út utolsó stációja Andreas Meck e templomegyüttes elé tervezett hatágú keresztje, amely korrodált ipari vasgerendákból formáz egyenlő szárú kristályrácsot. Mint e szimbolikus cselekedetben, abban is a helyi hagyományok kontinuitását kell látnunk, amiként a téglaépület szélesen feltáruló udvarának szemcsés betonja az e vidéken alkalmazott konglomerát kő habitusát veszi fel.

A nyitott udvar itt a nyersbeton és tégla kettőséből komponált átriumot formál. A beton szürke árnyalata a félig nyitott udvarból a templombelső hófehérébe vezet át. A klinkertégla felülettel és színnel játszó falazása, esetlegességének kontrasztja a forma közel tökéletességével, a textúra mestersége és a történeti formák absztrakciójának gyakorlata a két világháború közötti német templomépítészet hatása. A falazat kőművesmestersége és a belső tér tiszta plaszticitásának kettőse jellemzi Fritz Höger berlini Hohenzollernplatzon épült evangélikus templomát (1930-33) is.[i] Ahogyan ott a katedrális, itt a monostor vagy az ispotály – a funkcióval szorosan összefonódó – történeti kompozíciós elve mutatkozik meg a jelen számára. Nem idegen ettől a liturgikus térbelső szerzetesi tisztasága sem. Éppen emiatt idézi Andreas Meck saját műleírásában Romano Guardinit: „a csöndben Isten van”,[ii] s e csönd megtartásának és vizualizálásának szándéka hatja át a templomot. E belső világ hosszú-alacsony hasítékkal válik el az átriumtól. Aranymetszéssel meghatározott oldalarányú, széles és magas, osztatlan légterét mindössze két nyílás orientálja. Az északi falon és a délkeleti tető-falsarok találkozásánál nyíló fényszűrő ablakok olyan világossággal telítik e teret, amelynek forrása a végtelenbe vész. Éleik gúlaformát öltve összetartanak, mint Le Corbusier ronchampi Notre-Dame-du-Haut (1951-55) kápolnájának bevilágítóié.

Andreas Meck így értelmezi neuriedi Sankt Nikolaus plébániaközpontjának koncepcióját: belső terét „…értsék úgy, mint az egész építménybe állított fehér edényt”.[iii] A tér vizuális határai elmosódnak, míg a ferdeszögben kissé dőlő falak meghosszabbításai a térhatárokon kívüli pontokban találkoznak. Ernyőik alatt a padsorok, a márvánnyá csiszolt beton keresztelőkút, a kereszt és Rudolf Bott mindezek középpontjába állított lebegő oltárszigete eltörpül. Az absztrakt formakeretbe illesztett fehér edény hasonlatának a keresztelőkút alkalmas modellje: a víztartó kehely a szabályos kocka felső lapjába nyomott homorú formából adódik. Befoglaló edénynek vehető az átrium szürkéje is, amelyből a papi lakás, hivatal, a szállások és a közösségi ház nyílik. A szállás emeleti ablakai, amelyet eltolható és kihajtható, sötétbarna zsalugáterek ritmizálnak, a parlagra néznek, mint a lakatlanban járó zarándok megfagyott pillantása. (KV)


[i] Az összevetést Uwe Hinkfoth is elvégzi alább idézett tanulmányában. Fritz Höger templomáról lásd még: Schnell, Hugo: Church Buildings 1918 to 1945, in: Twentieth century church architecture in Germany (ford. Paul J. Dine), II, 3, Schnell&Steiner, München-Zürich 1974, pp.39-48.

[ii] műleírás, internetcím. Romano Guardini és Schwarz és Quickborn és mások Rothenfelsben.

[iii] „Der Kirchenraum soll, Meck zufolge, als in den Gesamtbaukörper eigestelltes, weißes Gefäß verstanden werden.” In: Hinkfoth, Uwe: Harte Hülle, expressiver Kern, Archithese, Vol.39, No.2 (2009), pp.26-33.

0 Responses to “München-Neuried, Szent Miklós plébániaközpont (2002-2008)”



  1. Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: