München-Messe, ökumenikus egyházközpont (2001-2003)

Florian Nagler

Bár emberek járnak, dolgoznak benne, alkotószemmel tekintve a külvárosi irodák és áruházak világa, az ipari lakótelepek és telepített városrészek a parlaghoz hasonlóan lakatlanok. A lakható tér nem pusztán tervszerű, bizonyos gazdasági vagy társadalmi célokra rendelt; ott kell legyen benne a keletkezés, a jelenlétre-ébredés titka.

A templom és közössége az alkotás örömében és a műalkotás tartalmi összefüggéseiben válik entitássá, s mint ilyen, belső törvényszerűségeiből építkezik.[i] A külvárosi sakktábla súlypontjában helyet kapó templomnak nem az úthálózat, a környező irodapanelek modulációja alapján tűzik ki alapjait, de úgy alakítják, hogy hatásvonalaival mintegy belakja környezetét. Florian Nagler messestadti templomegyüttese városként áll a szuburbánus terepen. Mint a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le Mura) Rómában (Kr.u. 386-ca.440), de korának Rómáján kívül, az együttes úgy vonzza környezetét önmagába némasággal, csöndes önmagába fordulással.[ii] Hófehér falai és nyúlánk, fehér tornya egyedüllétet és belső gazdagságot rejtenek. Odabent belső utcák, fedett és nyitott terek, teraszok és függő-kertek, óvodák, dolgozószobák és szállások egymásból nyíló, egymást kölcsönösen értelmező organikus mintázatát látjuk. A világ léptéke a szuburbánus űrből a középkori utcák és udvarok labirintikus szövedékébe vált. Az erős atmoszféra ugyanakkor nem követel az együttestől zártságot, hiszen az maga is találkozás: két keresztény felekezet hívei, a katolikus morál és az evangélikus etika találkoznak itt.[iii]

Az ökumené a magán- és megosztott terek helyes arányának problémáját is felveti. Hagyni kell, hogy az egyes felekezetek hívei saját kereteik között éljenek, mert ez nem lehatároltságot, hanem ellenkezőleg: belső szabadságot jelent; ugyanakkor megengedhetetlen, hogy az egymással való érintkezés ne váljon elvileg lehetségessé. Nagler ezzel kapcsolatban így fogalmaz: „A két felekezetet úgy akartuk itt elültetni, mint a virágokat a kertben, ügyelve, hogy gyökeret tudjanak ereszteni.”[iv] A magas falmezőket függőleges rések tagolják, melyek hol kint és bent, hol a belső udvarok, folyosók között nyitnak finom átlátásokat. Főként az ének, a zsibongó gyermekhang terjed akadálytalanul a két épületszárnyat elválasztó passzázson, amely a szabadon álló tornyot környező terecskébe torkollik. A szűk arányok, s a magas, vakolt téglafalak feszes keretbe foglalják a campanille látványát. Az átlátások és hallások, e mértani integritás, s a belső struktúra síkvetületeként megjelenő dilatációk éles rajzolata[v] az épületet transzparenssé teszik. A súlyos, réteges szerkezet könnyűvé válik, s megváltozik minőségében, jelentésében.

Az utcácskákat és a fehér kontrasztjaként vörös téglával és kezeletlen fa-lamellákkal kiképzett udvarokat eltolható kapuk szegélyezik. A folyosók szűkebb nyílásainak vastag kerete csupán vizuálisan határol: hiába is keresnénk ajtólapot vagy zárható rácsot. Falfeliratok tájékoztatnak a katolikus Sankt Florian templomról és az evangélikus Sophienkirchéről. Az utóbbi egy gyülekezeti teremmel és zárt udvarral összekötött fedett folyosóról közelíthető meg. Tere egyszerű kockát formál, amelynek oldalait sűrű szövésű szürke lamellák, mennyezetét egymásba kapaszkodó gerendákból képzett, ötször öt mezőnyi rácsozat fedi. A homogén faváz, mint egy vidéki pajtában, átengedi a tető és a hátfal felől érkező fényt. Fém és fabútorai mozgathatók, a terem átrendezhető. Pusztán e berendezést nézve kiragadható az evangélikus gyülekezeti tér katolikustól való lényegi eltérése. Itt Egon Eiermann súlytalan székei, ott súlyos, fekete tölgypadok sorakoznak. Itt egyöntetű, osztatlan és világos szoba, ott színes üvegek[vi] fényétől festett ‘bárka’ fogad. A liturgikus tér középpontja az ablaktengelyeket összekötő kereszt középpontja is egyben, melyet a tömörített agyagból készült, s a neuriedi Sankt Nikolausban látotthoz hasonló oltársziget foglal el. E padsorokkal három oldalról körbevett szigeten az ambó, az oltár és a trón egy négyzetes pódium összetartozó elemeiként tűnnek fel. Bár az igehirdetés, az átváltoztatás és a prédikáció e helyen kíván összpontosulni, a centrumból a templom oldalkápolnái is részt kapnak. Jobbra a zarándokok kék üvegablakkal bevilágított Mária-kápolnája, balra a néhány lépcsőfoknyira lesüllyesztett, vörös fénnyel elárasztott keresztelőkápolna helyezkedik el. Középütt, a lécparavánnal rejtett kórus magasságában bronz-sárga fény, az emanáció képmása uralkodik. Így jutottunk a külváros szürkéjén, a mészfehéren és téglavörösön át a teremtés fényéig. (KV)


[i] Az ‘alkotó-’ és a ‘lakatlan’ kifejezéseket e helyen heideggeri értelemben alkalmazzuk – lásd: Heidegger, Martin: „…költőien lakozik az ember…” (ford. Szijj Ferenc),  in: „…költőien lakozik az ember…”. Válogatott írások (szerk. Pongrácz Tibor), VII, T-Wins, Budapest-Szeged 1994, pp.191-209.

[ii] Felekezetre való tekintet nélkül hasonló összefüggésben itt megemlíthetők magyarországi példák is. Habitusa alapján ide tartozik Nagy Tamás dunaújvárosi evangélikus egyházközpontja (1992-96) és gödöllői Szentháromság katolikus temploma (2001-7), valamint Pazár Béla, Magyari Éva és Polyák György békásmegyeri evangélikus temploma (2000) – lásd: Katona, Vilmos: Múlt vagy jelen? Gondolatok Pazár Béla békásmegyeri evangélikus templomáról, Architectura Hungariae, Vol.8, No.4 (2006), pp.1-3.

[iii] Brinkmann, Ulrich: Am Platz der Menschenrechte. Kirchenzentrum in der Messestadt München-Riem, Bauwelt, Vol.96, No.35 (2005), pp.14-21.

[iv] „We wanted to plant the two congregations like flowers in a garden, so that they could take root.” In: Fischer, Jan Otakar: Inner Sanctum, Architecture, Vol.95, No.3 (2006), pp.48-53.

[v] Wessely, Heide: Kirchenzentrum in München-Riem, in: Bauen mit Mauerwerk, Detail, Vol.45, No.10 (2005), pp.1124-1130.

[vi] Az üvegek Hella Santarossa képzőművész alkotásai. A kápolnaablakokat külső és belső üveglemezek közé fogott festett üvegcsövek színezik.

0 Responses to “München-Messe, ökumenikus egyházközpont (2001-2003)”



  1. Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: