Oakland, Christ the Light katedrális (2008)

Craig W. Hartman, Skidmore Owings & Merrill

Managing the San Francisco-based office of Skidmore Owings & Merrill, which is a brand with pleasant ring, Craig W. Hartman opened up new aesthetic dimensions within the flourishing era of modernity at the turn of the millennium – the cathedral of Oakland refers to forms and symbols with high-standard sensitivity to construction and refined composedness. The construction logic of modern architecture evolves along crystal-clear aesthetics. The materials used include concrete and glass, the hard linear character of which is counteracted by the warmth and softness of wood. Structure is defined by the gente arch of huge wooden struts rising to daring heights from the basic basement walls. The individual structural components of the compact basic forma are demonstrative in the construction evolving in a declaredly symbolic comprehensive form in the ceiling structure. Details of the design highlight the sculpturesque articulation of exposed concrete and the precision of the seams of wooden elements. Tradition present in the symbolic features and the creative force rooted in modern construction aesthetics converge integrally in the actual and spiritual presence of the Christ-image above and behind the altar.

A modern építészet történeti formák és szimbolikus szerkesztések ellen életre keltett ikonoklaszmosz-mozgalma purifikálta a lakókörnyezetet és funkcionalitásra törekedve kifinomult lakógépezeteket eredményezett. Mennyire más volt azonban ennek esztétikai alapja a Chicagói Iskola manierista házainál vagy a Bauhaus manufaktúra-újrateremtő szándékaiban. Sőt még a modernista nagymesterek amerikai kiteljesedése sem a lélektelen ipari gyártásról és tipizálásba vetett hitvallásról szólt. A jól csengő védjegy, a Skidmore Owings & Merrill San Francisco-i irodájának vezetője, Craig W. Hartman új esztétikai dimenziókat nyitott meg a modernitás ezredfordulós virágzásában – oaklandi katedrálisa formákra és szimbólumokra utal magas színvonalú konstrukciós érzékkel és kifinomult komponáltsággal.

Az 1989-es kaliforniai földrengés használhatatlanná tette a város Szalézi Szent Ferenc püspöki templomát – az új egyházközpont a Merrit-tó partján 2,5 hektáros területen jöhetett létre, mely az új templom mellett a karitatív funkcióknak és a püspökség adminisztratív irodatereinek is helyet biztosít. A toronyházak ölelésében bázikus platóra emelt városi közteret hoztak létre – a közrefogó épület-kubusok közül monumentális egységével elegánsan emelkedik ki a püspöki főtemplom absztrakt tömege.

A modern építészet mesteri konstrukciós logikája kristálytiszta esztétika mentén bontakozik ki. Anyaghasználatában a beton és üveg kemény vonalassága kiegészül a fa melegségével és puhaságával. Szerkezetiségében a bázikus monolit beton alapfalakról hatalmas fatartók lágy íve merész magasságokba szökik fel. Konstrukciójában a kompakt alapforma egyéni szerkezeti elemei demonstratív, vállaltan szimbolikus összefogó formában teljesednek ki a mennyezeti struktúrában. Részletképzésében a nyersbeton plasztikus tagoltsága a faelemek illesztési csomópontjainak precizitásával ér össze.

A tervezési alapelvekben a technikai megfontolások lírikus megközelítésekkel moduláltak a „ház” összetettségének jegyében.

Az anyagok kompozíciójában a rideg mesterséges anyagok külső burka a közösségi térben a természetes fa anyagával bélelt otthonosságot teremt a tág dimenziók ellenére is.

A szerkezet választásában a bázikus alapfalak monolit nehézkes jellege a föléje boruló vázrendszer könnyed elemeivel teremt határzónát ég és föld között.

A konstrukció alaprajzi ellipszise (mely egyszerre tengelyes és centrális térforma) a magas mennyezeti szférában (lágy ívek és harmonikus metszések következtében) mandorlában egyesül.

A részletképzések formavilága a földközeli rusztikus komponáltságból az emberi horizont felett az égi kifinomított esztétikai dimenziókba lép.

Allegórikus jegyek mellett a funkcionalitásból levezetett liturgikus megfontolások vezették a szerkesztéseket. Az ellipszis nagytengelyének kezdőpontjában a keresztelőmedence – attól távolabb eső gyújtópontjában az oltár áll. A bejárat „üres” burkolatú α–ablakával szemközt a belépőre szuggesztíven ható ω–ablak Krisztus-portréja néz. A kettős gyűrűben, mely a felmenő vázszerkezet alapja, az összes liturgikus mellékteret (sekrestye, szentségkápolna, Mária-kápolna, kis ünnep kápolna, gyóntatók) el lehet rejteni, hogy a kupola alatt csak a közösség és a centrumában létrejövő Eukarisztia álljon. A kétezer éves szakralitás modern geometriája a fény által átitatott szerkezetben.

A szimbolikus jegyekben jelen lévő hagyomány és a modern konstrukciós esztétikában gyökerező alkotóerő egységbe konvergál az oltár fölött-mögött magasodó Krisztus-kép valós és szellemi jelenlétében. A chartes-i katedrális nyugati kapujáról vett ábrázolás egy körívből háromszögbe átmenetet képező térbeli felületre lett felvezetve. A 154 hegyesszögű háromszög alkotta alumínium-panel-sokaság felét elfoglaló képet 94 ezer pixel alkotja. A számítógépes grafika kisebb-nagyobb perforációkra bontva adja vissza a szuggesztív összképben a 12. századi Ítélő Krisztus képét a 21. századi technika segítségével. A fény maga az ábrázolt. (z)

Photos: © SOM / César Rubio, Timothy Hursley, John Blaustein

A tanulmány megjelent a Magyar Építőművészet / Hungarian Architecture 2011/2. számában.

0 Responses to “Oakland, Christ the Light katedrális (2008)”



  1. Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: