A kortárs evangélikus építészet sajátszerűségei

Simon Viktória

Simon Viktória 2009. június 22-én DLA-fokozat szerzése alkalmával a MOME-n a fenti tanulmánycímmel készített összefoglaló áttekintést a kortárs evangélikus templomépítészetről. A témavezető Nagy Tamás volt. Alább közreadjuk a kivonatot. És további képekkel gazdagítjuk a mestermunka encsi evangélikus templomról előző post-ban készült bemutatást. “A rendszerváltás új lendületet adott a templomépítésnek Magyarországon. Harminckettő evangélikus templom épült 1990 és 2008 között. A kortárs templomépítés hulláma mára lezárult, és ez teszi lehetővé azt, hogy ilyen rövid távlatból is értékelhető legyen az időszak.”

A kor evangélikus építészetének jellegzetességei, hogy nincs sem nemzetközi sem hazai egyházi kánon, amely a tervezők kezét irányítaná, vagy kötné, valamint hogy a világháború utáni 45 éves kényszerű templomépítési szünet szabadabb légkört teremtett az evangélikus építészeti hagyományok újragondolásához. A korszak tervezői saját építészeti hitvallásuknak megfelelően, szabadon formálnak meg minden épületet egyedileg. A vizsgálatom alapjául megfogalmazott kérdéskörök jellegzetesen evangélikus építészeti szempontok.

A jellemző belső térszervezés az 1710-es években Németországban kialakított evangélikus térszemlélet folytatásaként értékelhető. A tér irányítottságának megfogalmazásában a tervezők csak egyfajta belső elrendezést használnak: a padsorok a tengelyre merőlegesen, egymással árhuzamosan  egymás mögött helyezkednek el, egy irányba fordulva. A XIX. század Alföldön és a Felvidéken jellemző U és kereszt alakú elrendezéseivel, valamint a XIX. század elejére önálló típusnak mondható U alakú karzatos teremtemplom térformája sehol sem fedezhető fel. A térszervezés ellentétben van a gyülekezet-központú evangélikus gondolkodással, ilyen módon a kortárs evangélikus templomainkra jellemző belső elrendezés tekinthető egy, az ökumené irányába tett – nem feltétlenül tudatos – lépésnek.

Bár a korszak templomai nem historizálóak, a tervezők forma- és gondolatvilága a magyar evangélikus építészet történetének egy speciális időszakához, az artikuláris korhoz köthető. Az artikuláris kor hagyatékaként értékelhetőek a különleges minőségű belsőtéri famunkák, az utcai bejárat nélküli, lekerített udvarból nyíló, hivalkodást kerülő telepítés, a toronynélküliség, magtárszerű megjelenés, esetenként családi házra emlékeztető imaház-szerű kialakítással találkozunk.

A szakrális hatásoktól mentes építészeti kialakítás és a puritánság mint evangélikus követelmény: szintén az artikuláris kor formai megszorításainak hatása, sajátosan magyar vonás. A Lutheri tanítások ilyen követelményeket nem támasztottak, és az európai evangélikus építészetben nem is jellemző. Sajátosan magyar vonás, az organikus építészet továbbélése a természetes anyagok használata a falazatokon. Kortárs magyar evangélikus templomaink nagy részében tervezői igényként fogalmazódik meg a szakralitás élménye. A fény misztikumának, és az anyagok és fény dekorációként való alkalmazása egyrészt kortárs tendenciaként, másrészt evangélikus hagyományok újjáéledéseként értékelhető, amelyben az anyagválasztás magyar jellegzetességet mutat. (Simon Viktória)

További dokumentumok a doktori.hu-n.

0 Responses to “A kortárs evangélikus építészet sajátszerűségei”



  1. Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: