Hollóháza, Szent László templom (1964-1967)

Csaba László

Az ’50-es évek szakmai közéletével szemben kritikus, s a MÉSZ főtitkári posztjára 1961-ben jelölt Csaba László a hollóházi templomterv elkészítésére Iparterves évei alatt kapott megbízást. Bár a megvalósításhoz közeli templom kiviteli terveinek elkészítését későbbi munkaadója, a TTI (Típustervező Intézet) nem támogatta, az 1943-ban érettségizett piarista öregdiák e művére mégis mint élte tengernyi munkájából kiemelkedő második ‘szigetcsúcsra’ emlékezik – az első a Cserépváralján épült katolikus templom (1959-60) volt. A már a XVIII. században üveghutáiról elhíresült zempléni, ma országhatárszélen álló település kőedény-, majd porcelángyártó manufaktúrája olyan alkotókat vonzott magához, mint Szász Endre vagy Kovács Margit. Az ipari termelés eszméjének radikalizmusát csupán illusztráló, valójában a modernizmust annak geometrikus formaidealizmusán keresztül megragadó épület egy fedél alá hozta e kortárs képzőművészek műveit: a karzatmellvéd porcelán táblaképeit, a kerámiastációkat és Somogyi József oltár fölé függesztett Krisztuskorpuszát (1976).

A tájba illesztett templom a laugieri őssátor öntöttkő-mása, monolit betonból készített csupasz háromszöghasáb, amelynek nyerge a hosszhajót lezáró apszisnál héjként feltörik és felmagasodik, hogy fényt eresszen be a szentély tetraéderébe. A két egymásba illesztett metszetháromszög nyersbeton kontúrjának találkozása e ponton jóval érzékenyebb, drámaibb, mint Aarno Ruusuvuori az épület kortárs előképének tekinthető finnországi Hyvinkää temploma (1961) esetében, ahol szabályos- és derékszögű-háromszög metszetű gúlaformák konstellálnak. A ‘szakrális sátor’ hegyes tetejű harangtoronnyal és oldalán-tetején fénysávokkal sűrűn tagolt sekrestyével vált egységes kompozícióvá.

Heroikus együttesének osztatlanságát, amelyet a fronthomlokzat függönyfala is hangsúlyoz, a dr. Szigeti Kilián OB által 1976-ban ajándékozott, aszimmetrikusan beépített orgona is továbbvitte. Ez az építészeti és képzőművészeti egység mára veszélybe került a giccs és a szakértelem hiánya miatt. Legfőbb gondot a nyersbeton héjtető beázása jelentette, amelyet külső fehér-kék szigetelőfestékkel és belső vakolt gipszkarton burkolattal orvosoltak. Csupán a harangtorony falfonákján látható a nyersbeton eredeti textúrája. A belső elburkolás miatt a térkeresztmetszet kissé összeszűkült, így a kerámiastációkat beljebb kellett csúsztatni a számukra készített konzolokon. Az újabb beázások miatt tervbe vették a tető utólagos zsindelyfedését, amely megfelelő színvonalú építészeti megoldást a füzéri plébániához tartozó egyházközösség adományaiból kevéssé teremthetne elő. A kérdés egyelőre nyitott: miként lehetne az épület egyediségét, szellemét megőrizve jóvátenni az épületszerkezeti hiányosságot?

A templomhajó mai falfehérje mintegy vetítővásznává válik a liturgikus műtárgyaknak és a fénynek. Ugyanez nem mondható el a csipketerítőről, a perzsaszőnyegről, a botanikus színpompáról és a kihangosító készülék huzalkötegeiről. A háromszögletű szentségtartó központi elhelyezése az épülettest élben végződő tengelyartikulációjából következik, de tárgyként a kézműves elődök minőségéhez nem mérhető. Ezek egysége arra a kontrasztra válaszol, amely a korabeli tervezési koncepció mentén az organikus környezet és az építészet absztrakciója között máig felismerhetően húzódik. A rendelkezésre álló örökséget ma sokféleképpen használják, s úgy tűnik, a templom építészeti jelből liturgikus relikviává lényegült át. (KV)


A bemutatás azonos tartammal megjelent a Metszet 2010/5. számában a “Mai szemmel” rovatban.

3 Responses to “Hollóháza, Szent László templom (1964-1967)”


  1. 1 Csaba Eszter September 16, 2011 at 08:46

    Tisztelt Katona Vilmos!

    Egészen véletlenül kerültem erre a honlapra és mindig melegséggel tölt el amikor édesapám, Csaba László templomaival kapcsolatos cikkekre bukkanok.
    A hét templom közül az első szülött -Cserépváraljai- állt valóban tán a legközelebb a szívéhez. Most viszont az nagyon , elhagyatott árva.
    Pár évvel ez előtt örömmel fedeztem fel, hogy cserépváralja címerébe be került a templom sematikus képe. Reméltem mára már megszerette a falu.
    Tavaly ősszel volt 50 éve , hogy felszentelték, idén 50 éve, hogy “pompájában” volt a mára megsemmisült Kondor szentségházzal, a Somogyi korpusszal. Az év fordulóra sajnos a családon kívül senki sem gondolt. Ez alkalomra összeállítottam néhány tablót az egyházközségnek édesapám archív felvételeiből melyeket digitalizáltam.
    Örülnék, ha ezek, a magyar szakrális építészeti emlékek közé kerülhetnének, és az ez iránt érdeklődő jövő nemzedék is megismerhetné azokat.
    Ha már arra kevés az esély, hogy csipketerítős , gépi-perzsás- csilláros belsőből olyan tér legyen mint amilyet annak idején az alkotók álmodtak 1961-ben.
    Örülnék, ha feltudnánk venni a kapcsolatot.
    Üdvözlettel
    Csaba Eszter

  2. 2 Lantos Edit October 4, 2011 at 15:51

    Tisztelt Csaba Eszter!
    Talán édesanyja emlékszik rám, pár évvel ezelőtt jártam nála, mivel az ELTE Művészettörténet szakára készített szakdolgozatom témája a 2. világháború utáni magyarországi templomépítészet volt. (A dolgozat első fele a Művészettörténeti Értesítőben jelent meg – 2009. 223-244. o.) A hollóházi templom építéstörténetével is foglalkoztam már, sőt egy konferencia előadást is tartottam. (http://www.vallastudomany.hu/tanszek/az-identitasok-korlatai-kollektiv-traumak.ics) Terveim szerint PhD dolgozatomban folytatom és újabb kutatásokkal egészítem ki a korszak templomépítészetének megismerését. Ha esetleg érdekli, örülnék, ha valamikor elolvasná, amit a cserépváraljai templomról írtam. Mivel az a rész még kézirat, talán az lenne a legjobb, ha Facebook-on keresztül megkeresne.
    Üdvözlettel
    Lantos Edit

  3. 3 Ferenc February 9, 2014 at 23:38

    Kérem ez a templom a híveké és az egyházé és szerintem nagyon is jól érzik magukat benne,a csipke terítővel együtt.pont ez a falusias kedves kozvetlenseg ami a lényege az egésznek és a vallásosság nem a maguk tulburjanzo sznob semmitmonása.ezt én személyesen erositem meg mai nap jártam ott és jól van az úgy ahogy van.ha nem a hívek,már csak egy elhagyatott épület lenne belőle.több tiszteletet k.v. és csaba kisasszony!


Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: