Ferencz István
Miskolc avasi lakótelepén a panelrengeteg közepén mediterrán városi teret formáló épületegyüttesként jött létre a templom és hozzá kapcsolódó közösségi létesítmények (iskola, lelkészlakás, vendégház, öregek otthona, konferenciatermek). A katolikus és görög-katolikus gyülekezeteket szolgáló templom spontaneitásban fogant érzékenységű urbánus közegbe kerül a hegy-plató meredek lejtőbe átforduló élén, ahonnan dramatikus perspektívában nyílik meg a környező, városi elemekkel keveredő természeti táj. A bámulatba ejtő szituációt erősíti Ferencz, amikor e látványra szervez, és az együttes telepítésekor hátat fordít a panel-lakótelepnek.
A sok funkciót magába foglaló épületek védelmében gyülekező terek alakulnak a templom előtt: nem csak a belépés előtti felkészülés terei, hanem a szertartás utáni beszélgetések és együttlétek védett helyei is egyben. A torony is e nyitottságra hív campanile-jellegű megfogalmazásával. A félköríves szentélyzáródású teremtemplom-forma hagyományos szerkesztéseken alapul, „díszítő” rendszere egyszerre relief-szerű plasztikákban és antropomorf nemzeti formakincsen alapszik. Egyszerre érzékelhető a tervezettség és a kívánt esetlegesség, mintha az időben alakuló lét többrétegű lenyomatát tapasztalhatnánk meg e várszerű-városszerű együttesben. (z)
0 Responses to “Miskolc, Avas-Dél Katolikus Egyházi Együttes temploma (1988-1994)”