Basa Péter
A Budapest nyugati határában található település történeti magját hosszan elnyúló teresedés jelöli. A széles vásár-utca egyik jelentős csomópontjában, egy sajátos téri szituációra Basa nagyvonalú megoldást eszközöl, amikor hosszanti tömeggel válaszol a lejtősen emelkedő telek adottságaira, melybe harántirányba komponálja a szakrális teret. A feltárulás első olvasata azonban finomodik az építészeti értelmezések vonatkozásában. Basa nem a településben elfoglalt helyzetből, hanem a közösség-alakítás gondolatából építkezik. Számára a tervezés elsőrendűen meghatározott alapeleme a belső tér – kivetülésének tudatosan komponált eredményeként kezeli az épülettömeg. A Felső-Tisza-vidéki vagy erdélyi harangtornyokat idéző vertikális elem hagyománytisztelő utalás nemcsak formájában, hanem tiszta fa szerkezetében is.
A templomtér ívesen meghajtott térfalának puritán fehérségét melegen oldja a nemes fa anyagból készült padok és karzat természetes színe, melyre felülről, a mai konstrukciós elvek szerint alkotott tetőszerkezeten át lamellákkal szűrt fényáradat ömlik. A fénnyel átitatott belső térben az alkotás az apró részletek gondosságában válik valóssá. (z)
0 Responses to “Budakeszi, Határainkon túl élő magyarok református emléktemploma (1994-1999)”