Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin
E gyönyörű, épülőben lévő templommal kívánok a szakrális építészet iránt érdeklődők számára Áldott Ünnepet! (szerk.)
Balázs Mihály terve 2004-ben nyert megvételt a “Győr-Kismegyer, római katolikus templom környékének rendezése és építészeti koncepciójának kialakítása” c. tervpályázaton. Az alapkőletétel 2008-ban, Várszeghy Asztrik püspök, bencés főapát jelenlétében történt. A mű rendtörténeti jelentősége nagy, mivel a 18. század ’70-es évei óta az első magyar bencés rendi alapítású templom. Regionális fontossága abban mutatkozik, hogy a győri központtól délre fekvő, önálló településformát kirajzoló Kismegyer központját, a térség szakrális eredetpontját jelöli ki.
A templom a kis dombon álló Szent Anna kápolna és a hozzá tartozó temetőkert területének utcai határára került. Az együttes egy közösségi- és rendházból, a templomból és egy föld alá süllyesztett urnatemetőből áll. A rendház és templom téglaépületének összetartozó, de egymástól megkülönböztetett tömege kis teresedést képez maga előtt. E térről beláthatók mind az új épületek, mind a kápolna és a domb, amelynek magaspontja az új templom kapuzattornyának magasságával egybeesik.
A kapuzat a templom jól jellemezhető része. A bejárat előtti, kismélységű pillércsarnok egy ókeresztény bazilika narthexének vertikális átértelmezése. E téröböl kívülről tömegként jelenik meg, amelynek sziluettje románkori nyugati toronypárok szellemképét rajzolja ki. Befoglaló formájának szimmetriája ellenére nem kívánja magának a tér tengelyét is. A rendház mögött szemérmesen ‘elbújik’, s ezáltal együtt egy nőtt városszeletet képeznek. A téglafelületen a terepemelkedést követő résablakok és a keskeny toronyprofil egyúttal a léptékkel is játszanak. Egy új város falainál érezhetjük magunkat.
A mestervonások folytatódnak odabent is. A narthex után két szigetre osztott, nyitott fedélszékkel fedett főhajó következik. Ennek bal mellékhajója folyosó, amely összeköti a rendházhoz vezető utat, a templomot és annak előterét, a sekrestyét, valamint azt a bejáratot, amely az urnatemetőbe nyílik. A közlekedés belső tengelye ezúttal nem esik egybe a liturgikus tengellyel, amit az oltáriszentséghez járulók használnak. E megosztás sem idegen a középkori olvasattól, amelyet praktikus okok indokolnak. Az osztott térhasználat a legtöbb történeti liturgikus tér sajátja. Jellemzően mutatkozik meg ez a jobb oldali, igen keskeny mellékhajóban is, amelynek fejénél, akár egy kápolna záródásánál, a keresztelőmedence helyezkedik el.
Az egyenes záródású oltárfal egy vékony ‘képsáv’ csupán, amely a templom hátfala és szegletköve között keskeny öltözőt kerít el. Az alaprajz után azt sejtenénk, mintha az oltár előfala a helységet rejtő ikonosztáz volna. Ezt erősíti az is, hogy szomszédságában kapott helyet a sekrestye, amely hiányában is elláthatja a katolikus mise előkészületét.
Balázs Mihály Somogyi-Soma Katalin építésszel dolgozott együtt, mint korábbi görög-katolikus templomaik esetében is közös névjegyüket láthattuk (Fehérgyarmat és Kazincbarcika).
Az említett szegletkő mellett nyílik a templomi urnakripta, amely a templom zárva tartása esetén kívülről is megközelíthetővé teszi azt. A kripta a temetőkerti ‘golgota’ dombjába mélyed. Mint a templom oltár mögötti (vagy oltár alatti) folytatása, ugyancsak hagyományhű elem. A lefelé vezető rámpa párja a dombba ösvényt vágó, felfelé vezető lépcső. Az ékszögben vezetett feljáró vonalának meghosszabbítása finoman szeli a templom alaprajzát. A téglapillérek húrjait és a szállás falait egyaránt. (KV)
Szakrális építészet 
1 Response to “Győr-Kismegyer, Isten irgalmassága templom (2008- )”