Balázs Mihály
Az Északkelet-Magyarországon található kisváros a Szatmári-síkság meghatározó települése. A történeti korok óta fontos kereskedelmi központ városmagjának szomszédságában található saroktelek környezete nem nyújtott igazodási pontot – de a keletelés tradicionális gesztusa rendezte a telepítést. A telek sarkában külön álló, a szomszédos épülettömbhöz rendeződő harangfal és a parókia önálló épülete nem készült el, de a templom áll.
A görög-katolikusság hagyomány-rendszerében élő kettősségnek csak a bizánci egyházakra jellemző centrális térforma alkalmazásán túlmutató, azt a nyugati szellemiségnek megfelelő lineáris térformálással ötvöző építészeti eszközök tudnak mélyértelmű összetettségükben eleget tenni.
A kör alaprajzú templomtér, a négyzetes átmenetű nyolcszögű tamburral megemelt gúlatetővel, vertikális térdinamikájában erősen bizánci hatású. A nyugati kapun való belépés, a templomtér és az azt keleten lehatároló ikonosztáz az oltártérrel vízszintes térfüzért alkot, ennek adottságait a tervező – a kiegészítő terekkel hangsúlyozva – átlós szerkesztéssel formálta bazilikális tömegűvé.
Az építészeti dekorativitás a puritán elemek művészi kapcsolásával eléri, hogy az esztétikai minőség magából a tömegalakításból fakadjon. A szakrális és szimbolikus kettősség jól érvényesül az utcai homlokzatoknál a két tömegforma precíz kapcsolataival. A nyugati oldalon az épületet az ortodox centrális tömegforma határozza meg. Az oromzatos keleti homlokzaton a diagonális szerkesztésből adódó síkmetszések egyéni rendben kialakuló nyílászárói, azok irányított rézsűssége a kettős viszony misztikáját értelmezi. (z)
0 Responses to “Fehérgyarmat, Szentháromság görögkatolikus templom (1996-1999)”