Winterthur-Rosenberg, Krematórium (2003)

Kisdaróczi József, Markus Jedele, Andri Schmid és Peter Wehrli

A Zürichhez közeli Winterthur rosenbergi temetőjében a XX. század eleje óta végeznek hamvasztásokat. Az 1909-ben épült búcsúztató templomot és az egykori krematóriumot már a századelőn közös kompozícióként képzelték el. Az egymás mellé telepített épületek funkcionális egységét a 2003 novemberében felavatott új krematórium és ravatalozó építésénél sem kívánták megbontani. A saját korában megbotránkozást keltő konstelláció a temetést az ipar profán ikonográfiájával kötötte össze. Az új épület e banalitást a tektonika és az anyagok nyerseségével az elhagyott földi létmód allegóriájává teszi. A gyászolók figyelmét egymásra, a közös emlékezésre irányítja. Templommal összekötött és pilléreinek ritmusát, vázarányait felvevő struktúrája védősáncot rajzol a szabadban tartott búcsúszertartások köré.

Az új épület nyitott ravatala és zárt krematóriuma alaprajzában két négyzetet ad. A nyugati, pódiumra emelt nyíltravatal pillér-gerenda falkazettáit üresen hagyták, vagy fekete füstüveggel töltötték ki.   A váz pergolaként borul a koporsó posztamense fölé. Az üresen hagyott falmezők ortogonális vetületeinek metszéspontja e posztamenst jelöli ki, az origót a templomhoz közelebb, az építmény tengelye mellett rögzítve. A terep kelet felé kissé emelkedik, e kvadratikus háló élesen metszi ki transzparens terét környezetéből. E terasz a voltaképpeni szakrális tér. Kapui nincsenek, csak a belépés és a kilépés képkeretei a templom és a temető felé. A kazettákat kitöltő üvegek szinte láthatatlanok a beírt fehér betűk sorozatában. Mátrixaik Klaus Merz költeményei, amelyek néhány szó felhasználásával több irányban, tetszőlegesen összeolvashatók, mint a egybesereglettek kondolációi: „MÉLY, ÉG, TÁV, VILÁG, CSÖND, HÁZAK, INDULJ, BÁTOR…” A költészet képzetessége és a geometriai valóság e ponton összeér.

A klasszikus értelemben vett épület a keleti kvadrátban helyezkedik el. Önmagában nem szakrális épület, de a halotti liturgia menetéhez szervül. Struktúrája egy oldalanként nyolc-nyolc négyzetrácsra osztott félkubus, amelynek másik ‘fele’ a föld alatt helyezkedik el. Itt található a hamvasztó, a működéséhez szükséges berendezések és a szállítóliftek. A föld felszíne fölötti építmény két részre oszlik: a történeti templomból átvezető fedett folyosó folytatásaként megjelenő tiszta, 1:2:1 arányú, rövid oldalaival fényt beeresztő légtér, valamint az ugyanekkora, tömegében zárt hamvasztó. Az utóbbi megközelíthetetlen. Bár nyugati homlokzata üveglemezekből épül, ezek távolról sötét, írott táblákként mutatkoznak. A nyitott beltér fehér falait fekete sávval töri meg belső homlokzata. Az előbbi két kisebb előkészítő helyiséggel bővül a hamvasztóval szemközt. Faluk fátyolszerű üveg, a déli falváz egyenlőszárú keresztet formál. E fehér belső a felújított templomban is megjelenik. Terük összefolyik, mint a verssorok a zsoltárokkal. (KV)

Szakirodalom és további elérhető anyagok az interneten:

Kisdaróczi József, Markus Jedele, Andri Schmid, Peter Wehrli: Krematórium, Rosenberg, Winterthur, Zürich (Svájc), 2003.

architektur aktuell, ISSN: 0570-6602 0570-6602 No.5, 2004, Seite 106-117, Abb.

Az építészcsoport honlapja

Az építészcsoport a world-architecs.com-on

A BauNetz-en

Winterthur honlapján

0 Responses to “Winterthur-Rosenberg, Krematórium (2003)”



  1. Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s




Építészek

Peter Zumthor

Hans van der Laan

Rudolf Schwarz

Sigurd Lewerentz

Erik Gunnar Asplund

Dominikus Böhm

Le Cobusier

Oscar Niemeyer

Eladio Dieste

Jørn Oberg Utzon

Juha Ilmari Leiviskä

...

Álvaro Siza Vieira

Tadao Ando

Mario Botta

John Pawson

Wandel-Hoefer-Lorch & Hirsch

James Turrell és Leslie Elkins

Craig W. Hartman

Heinz Tesar

José Ignacio Linazasóro

Raffaele Cavadini

Matti Sanaksenaho

Meinhard von Gerkan és Volkwin Marg

Allmann-Sattler-Wappner

Marte.Marte

Andreas Meck

Ulrich Königs

Fátima Fernandes és Michele Cannatá

Athelier Werner Schmidt

Raj Rewal és Frederico Valsassina

Peter és Christian Brückner

Thomas Höller és Georg Klotzner

Pierre-André Simonet és Yvan Chappuis

Certov & Morianz

Franck Hammouténe

Kister-Scheithauer-Gross

Kari Järvinen és Merja Nieminen

Saša Randić és Idis Turato

Gerold Wiederin és Helmut Federle

João Luis Carrilho da Graça

José Fernando Gonçalves

Jensen és Skodvin

Zeinstra van der Pool

Hans Waechter

Peter és Gabriele Riepl

Axel Schultes és Charlotte Frank

Takashi Yamaguchi

Rocha, Paulo Mendes da

João Luis Carrilho da Graça

Tabuenca és Leache

Studio Anselmi

Cino Zucchi

Andreas Meck

Florian Nagler

Francesco Garofalo és Sharon Yoshie Miura

Craig W. Hartman

Eduardo Delgado Orusco

...

Timo és Tuomo Suomalainen

Heiki és Kaija Siren

Sáenz de Oiza

Peder Vilhelm Jensen-Klint

Peter Celsing

Bernt Nyberg

Carl Nyrén

Erik Bryggman

Hans Borgström és Bengt Ingmar Lindroos

...

Csaba László

Vass Zoltán

Makovecz Imre

Csete György

Török Ferenc

Balázs Mihály

Fejérdy Péter

Ferencz István

Nagy Tamás

Pazár Béla

Lengyel István

Czigány Tamás és Páll Anikó

Kocsis József

Benczúr László

Golda János és Madzin Attila

Major György

Krähling János

Basa Péter

Kruppa Gábor

Gereben Gábor és Péter

Szoják Balázs

Sajtos Gábor

Jászay Gergely

...


%d bloggers like this: