Pazár Béla, Magyari Éva és Polyák György
Buda felett északon, az aquincumi római romokon túl húzódik Csillaghegy családi házas települése. A gyülekezet alapjait jelentő közösség hosszú ideig a villaházak egyikét használta, melyet kinőve missziós területet választott magának: az ősi Megyer település Ófalujának határában, az 1970-es években több ütemben felhúzott grandiózus lakótelep tőszomszédságában választottak telket. Az ék alakú telektest határzónán áll. Keleti szomszédjai párhuzamos sávokban, törtvonalú helyszínrajzi elrendezésben futó tömbházak, nyugati szomszédjai a megmaradt falu családi házainak raszteres tengere. A térbeli szituáció rendezésére szögben megtört vonalú épülettestek hosszanti tömegei válaszolnak. A kapcsolat sem nem hívogató, sem nem elutasító. Az épületegyüttes (templom, gyülekezeti terek, lelkészlakás, majd a néhány évvel később megépült idősek otthona) képletszerű rendje a beépítéstől a részletképzésig következetesen végigvitt – a tervezők szándékában a „jelentéstől megtisztított” komponálás a közvetlenebb viszonyulás lehetőségét adja.
A végletekig egyszerű esztétikai megjelenés mélyen gyökerező protestáns hagyományokból építkezik. A redukció immanens értékeket közvetít: fugázatlan nyerstégla falazat, cserépfedés, puritán asztalos munka, metszett vöröskő-tömbök. A templomtér egynemű anyaghasználatával (szegmensívű dongaboltozat téglából, tégla falazat és padló) a tervezők a megszólítás és meghallgatás közösségi terét hozták létre. (z)
0 Responses to “Budapest-Békásmegyer, evangélikus egyházközpont (1997-2000)”