XIV. Szakrális Építészeti Konferencia Pálosok építészete tegnap és ma – 750 éves a Pálos Rend

A Pálos Rend építészeti örökségét járjuk körül szakavatott előadókkal, magyarországi, és kárpát-medencei kitekintéssel, a régészeti vonatkozásoktól egészen a modern pálos építészetig. Betekintést nyerhetünk az egyetlen magyar alapítású rend életébe, munkásságába.

Vukoszávlyev Zorán előadása A pécsi pálos templom helye a korabeli európai modern templomépítészetben címmel.

A KONFERENCIA ONLINE ELÉRÉSE: https://youtu.be/nzTWFXqQiu0

A KONFERENCIA AZ ARS SACRA RENDEZVÉNYSOROZAT RÉSZE: https://www.ars-sacra.hu/prg.php?prgid=5057

Az Ars Sacra rendezvényei idén szeptember 12-20. között kerülnek megrendezésre. Bővebben: https://www.ars-sacra.hu/

Szakrális terek építészete I.

SZAKRÁLIS TEREK ÉPÍTÉSZETE I. – Történeti liturgikus terek funkcióelemzése

Tárgyelőadó: Vukoszávlyev Zorán PhD, egyetemi docens

2019-2020/2. félév péntek 14-16.

info: szakralis.wordpress.com

Templomséta 2019

A szemeszter utolsó előtti elődásnapján Szakrális 1. kurzus keretében a korábban meghirdetettek szerint belvárosi templomsétát teszünk

VÁROSI SÉTA – régi és új

megnevezéssel.

2019. április 26-án pénteken 14.00 órakor találkozunk a BME K. épület Duna parti főbejáratánál. Villamossal átmegyünk a Kálvin térre. A pesti belvárosban előbb egy református, majd katolikus és ortodox liturgikus templom és belterének vezetett bejárására nyílik alkalom.

Mindenkit szeretettel várnak a templom lelkész-pap-paróchus gazdái és gondnokai. A templom építészeti ismertetése, a liturgikus tér elemeinek bemutatása a félév során elhangzott előadások gyakorlati értelmezését teszik lehetővé.   A templomtúra 15.45 körül zárul a Veres Pálné – Szerb utcánál.

Átalakulások

“A liturgikus terek és a műemléki érték” címmel konferenciát rendez a RÉKE

Időpontja: 2019. február 28. Helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. című konferencia programja:

Program – előadások

Délelőtt: Marosi Ernő: Egyházi megbízók a műemlékvédelemben; Somorjay Sélysette: A II. Vatikáni Zsinat hatása a liturgikus terekre; Sarkadi Márton: Szakrális műemlékek helyreállításának támogatási rendszerei.

Kora-délután: László Csaba: Adalékok a pannonhalmi bazilika belső felújításának történetéhez; Dévényi Tamás: Divat a kortárs egyházi építészetben; Smohay András: Liturgikus tereket érintő változások a székesfehérvári egyházmegyében

Késő-délután: Géczy Csaba: 15 év tapasztalatai a Tiszántúli Református Egyházkerületben; Klaniczay Péter: Az utóbbi évtizedek templom-helyreállítási tapasztalatai Pest megyében

Részletek: konferencia-program

Városi templomséta 2018

A szemeszter utolsó elődásnapján Szakrális 1. tárgy keretében a korábban meghirdetettek szerint belvárosi templomsétát teszünk

VÁROSI SÉTA – régi és új

megnevezéssel.

2018. május 11-én pénteken 14.00 órakor találkozunk a BME K. épület Duna parti főbejáratánál. Legkésőbb 14.10-kor elindulunk és villamossal átmegyünk a Kálvin térre. A pesti belvárosban előbb egy református, majd katolikus és ortodox liturgikus templom és beltér vezetett bejárására nyílik alkalom.

Mindenkit szeretettel várnak a templom lelkész-pap-paróchus gazdái és gondnokai. A templom építészeti ismertetése, a liturgikus tér elemeinek bemutatása a félév során elhangzott előadások gyakorlati értelmezését teszik lehetővé.

A templomtúra 15.45 körül zárul a Veres Pálné – Szerb utcánál.

 

A csend mint építészeti térkoncepció: kontemplatív terek napjaink templomépítészetében

Katona Vilmos előadása a VÉKA meghívásában

 

A VÉKA 2016. október 19-én (szerdán) tartja az Építő gondolatok soron következő 6. alkalmát Veszprém történelmi központjában. Az est témája: A csend. Idei vendége Katona Vilmos építészetkritikus, kutató „A csend mint építészeti térkoncepció: kontemplatív terek napjaink templomépítészetében” címmel tart előadást.

„A megismerés vágya mélyen gyökerező emberi kívánság. Bár igen jól körülhatárolt viszonyrendszerek között bontakozik ki, olyan képességeket mozgósít, melyek feladata, hogy jelt adjanak az érzékeken túli világról. E távoli valóság az érzékek felfüggesztése révén éppúgy része lehet az imának és a szemlélődésnek, mint az emberek között végzett mindennapi tevékenységeknek. A csend nemcsak a hangok és külső zajok hiánya, hanem összekötő kapocs is a tettek, szavak és gondolatok határmezsgyéin. A csendnek helye van az emberi test és lélek alakját felvevő épületben: a küszöb megállásra késztet, az előtér felkészít a találkozás pillanatára, a nyílások üressége pedig kapcsolatot teremt a külvilág és az enteriőr között. A csend nemcsak az épületelemek határán és a terek funkcionális válaszvonalainál bújik meg, hanem a ház lényegében is: fizikai matériájában és az őt formáló szellemi tényezőkben, amelyeknek befoglaló edénye lesz.

Az anyag csendje minden ház közös tulajdonsága, függetlenül attól, hogy a konkrét épület mennyire irányítja rá vagy vonja el róla a figyelmet. Az épületeknek emellett további lényeges tulajdonságaik is vannak, melyek révén eleget tesznek rendeltetésüknek, és amelyek nélkül azonosításuk teljesen informálissá válna. Egy templom esetében e két tulajdonság a távolság és a megnyílás…”

Formakövetés és formaalkotás – a 20. századi református templomépítészet tipológiai vázlata

Előadás a 2016. május 26-i nemzetközi tudományos konferencián

A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében a Reformáció közelgő 500. évfordulója alkalmából 2016. május 26-án nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Protestáns templomépítészeti kutatások – történeti épülettipológia címmel.

A Szakrális terek építészete I. – Történeti tendenciák 2016. tavaszi szemeszter kurzusának hallgatói által készített gyűjtésből kiállítás volt megtekinthető a konferencia ideje alatt. A hallgatók által készített tablók kronológiai sorrendben prezentálták a hazai református templomépítészeti gyakorlatot 1900-tól 1985-ig. A konferenciarésztvevők a széleskörű válogatás alapján maguk is képet alkothattak a különleges megoldásokról és az általánosabb tendenciákról. A tablók a főbb adatok mellett egységes alaprajzi feldoglozást és képi dokumentációt tartalmaztak.

A konferencián a hallgatói gyűjtés anyagát alapul véve építészeti tendenciák értékelő bemutatására keült sor a “Formakövetés és formaalkotás – a 20. századi református templomépítészet tipológiai vázlata” előadás keretében. A prezentáció a kronológiai rendet követve, de alapvetően az építészeti tipológia mentén emelt ki építészeti csoportokat, hangsúlyos konfigurációs megoldásokat, kitekintéssel stiláris-formai párhuzamokra is az adott jellemző korszakokat illetően.

Protestáns templomépítészeti kutatások – történeti épülettipológia

Nemzetközi tudományos konferencia a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezésében

A BME Építészettörténeti és Műemléki tanszéke folytatja az évekkel ezelőtt megkezdett konferenciáinak sorát. A Reformáció közelgő 500. évfordulója alkalmából a tanszéken több kutatási terv, publikáció várható, melyekhez szorosan kapcsolódva a tanszék 2016. május 26-án nemzetközi konferenciát szervez, Protestáns templomépítészeti kutatások – történeti épülettipológia címmel.

A konferencia előadói között két, nemzetközi szinten is ismert és elismert kutató Jan Harasimowicz (PL) és Wojciech Gruk (PL) előadásai mellett a protestáns templomépítészet területén kiemelkedő eredményeket jegyző hazai kutatók előadásait valamint a tanszéken jelenleg is folyó aktuális kutatási programok eredményeit ismerhetik meg a résztvevők.

A konferencia ideje alatt megtekinthető a 20. századi református templomokkal kapcsolatos kutatása kiállítása, melyet a Szakrális terek építészete I. tárgykurzus keretében 2016. tavasszal készítettek a  BME építészhallgatói.

A részvétel ingyenes.

Városi templomséta 2016

ortodox és pálos és piarista

A Szakrális terek építészete1 I. – történeti liturgikus terek funkcióelemzése c. kurzus ütemterv szerinti félévzárása alkalmával rövid belvárosi sétát teszünk. A bizánci rítus templomterétől egy megújult katolikus liturgikus térig.

A séta a Műegyetem K. épület főbejárattól indul 2016. május 6-án pénteken 14 órakor.

Részletek alább – részvétel kötelezően ajánlott.

Debrecen református templomok tanulmányút

program

A Szakrális I. – Történeti liturgikus terek funkcióelemzése c. tárgy 2016. tavaszi kurzusa keretén belül pályázati támogatásnak köszönhetően  lehetőség nyílik egynapos tanulmányúton betekintést kapni a Levéltár gyűjteményének különleges értékeibe és helyszíni vezetéssel megtekinteni történeti, 20. századi és kortárs templomokat.

A teljes napos április 2-i tanulmányút megvalósítása az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt Reformáció Emlékbizottság REB-15-KONFERENCIA program keretein belül Debrecen, a magyar kálvinizmus fővárosának templomépítészeti emlékei – a Tiszántúli Egyházkerület központjának építészettörténeti és kulturális emlékei elnevezésű projekt-támogatásnak köszönhető.

Szakrális I. 2016 – feladatok

választható épületek

A Szakrális I. – Történeti liturgikus terek funkcióelemzése c. tárgy 2016. tavaszi kurzusa a reformáció közeledő évforduló-ünnepe miatt hallgatói feladataiban a 20. századi református templomok építészetével kíván részletesebben foglalkozni.

Félév módosított ütemterve.

A választható épületek listája: varady_ref_templomok_20szazad.

Szakrális terek építészete I. – Református templomaink

féléves ütemterv

A Szakrális I. – Történeti liturgikus terek funkcióelemzése c. tárgy 2016. tavaszi kurzusa a kiemelt hangsúlyt helyez a kereszténység kialakulásától az ezredfordulóig tartó időszak bemutatására, az “alap liturgia csoportok” részletes megismertetésére. A 2016. évi kurzus kitüntetett figyelemmel fordul a reformáció közelgő félévezredes ünnepe miatt a hazai református és evangélikus templomépítészet felé. A hallgatók a félév folyamán egy 20. századi református templom megismerésével foglalkoznak, a tablós bemutatáson keresztül a liturgikus tér anyagi és szellemi, alapvető szimbolikus tartalmára fókuszálnak. A hallgatói munkák egy kiállítás keretében összefüggő képet kívánnak alkotni a reformált egyházak egy eddig kevésbé ismert és értékelt csoportjáról. A konferencia 2016. május 19-én nemzetközi előadókkal kerül megtartásra a BME Építészettörténeti és Műemléki tanszék szervezésében.

A félév közepén pályázati forrás támogatással 2 napos tanulmányútra nyílik lehetőség. Debrecen központtal a reformátusság főbb szervezeti formájával, kulturális értékeivel lehet megismerkedni, helyszíni bejárásokkal pedig feltárul a középkortól kezdődően (Csenger református temploma) egészen a 20. század végéig (Debrecen Nagyerdei, Tócoskerti és Tégláskerti református templomok) e templomok építészeti öröksége.

Az ütemterv áttekintést nyújt a féléves tudnivalókról.

Részletek az aloldalon.

 

Church Architecture in Hungary in the 20th Century – Church on the Border

Architettura di chiese in Ungheria nel XX secolo – Chiese sul confine

A Szakrális terek építészete II. – Kortárs tendenciák kurzus előadásai ütemterv szerint a 20. századi magyar templomépítészetet vizsgálják aktuálisan. A századfordulón megjelent a népi/nemzeti stíluskeresés mellett a modern építészet progresszív irányzata is. A két világháború között párhuzamosan jelen volt a neo-stílusokat használó, a nemzeti formakincset ötvöző és a modern építészeti felfogás is. A II. világháború utáni politikai és társadalmi átrendeződés jelentősen befolyásolta hazánk templomépítészetét. Ha számban nem is, de jelentőségüket-minőségüket tekintve kevesebb kvalitásos épület jött/jöhetett létre. Templomépítészetünk 20. századi tendenciáit összefoglalóan tekinti át a 2010. évi velencei konferencián tartott előadás szerkesztett konferencia-cikke, mely elérhető az Academia.edu-n: Church Architecture in Hungary in the 20th Century – Church on the Borber.

A CSEND 9. SZÉK előadója Katona Vilmos

Szakrális 2 kurzuson

A 9. Szakrális Építész-Belsőépítész Konferencia egyik előadója, Katona Vilmos tart “A csend mint építészeti térkoncepció: kontemplatív terek napjaink templomépítészetében” címmel társelőadást a Szakrális terek építészete 2. – Kortárs tendenciák kurzus 2015. október 9-i alkalmával.

A kurzuselőadás az ütemterv szerint  a liturgikus térkoncepciókat ismerteti. Lírai és racionális megközelítések ugyanarról.

Katona Vilmos korábbi írásait a honlapon lásd: itt.

Anyag és csend

elővett tanulmány

A CSEND 9. Szakrális Építész-Belsőépítész Konferencia témája előhozott egy korábbi előadásban elhangzott gondolatmenetet.
“Az építészek a titkot keresik – a tér, a körülvevõ határfelület és a rajta túlmutató szellemi közeg összhangzatában az „ábrázolt” jelenik meg. A térfelfogás változása a „communio” felől közelít, a közösség téri igényeinek leképezésére törekszik –de egyre nagyobb hangsúlyt fordít az egyén szerepére. A templom „köztér” – átmeneti hely az emberek alkotta világban. Anyaga van, kompozíciója jellemzi struktúráját, tapinthatósága a lét érzékelhetőségét nyilvánítja ki. A templomtér személyessége ma nem a könnyen értelmezhető szimbolikus jelekben nyilvánul meg, hanem a tér csendességében.
Vizuális-esztétikai megközelítésben ez a tér kiüresítése felé mutat – ezzel helyet adva a szellemi telítődésnek. Nem tárgyi vonatkozásaiban értékelhető puritánságról szólnak e létidézetek, hanem a csend megfogalmazását biztosító alkotói folyamat komplexitásáról. A kritikai értékelés a szakrális tér építészeti megfogalmazásának eszközeit tárja fel konkrét megvalósult példák vonatkozásában. A bemutatásra kerülő tárgyobjektumok anyagszerűségük azonosságán túl azonban nagyon eltérő megnyilvánulásokat eredményeznek a szerkezetiség, az anyag adta felület-minõség és az anyag újrafogalmazott (vagy újra alkalmazott) építési logikájából adódó hatáskövetkezményében. Egységében válik nyilvánvalóvá a titok.”