Fehérgyarmat, Szentháromság görögkatolikus templom (1996-1999)

Balázs Mihály

Az Északkelet-Magyarországon található kisváros a Szatmári-síkság meghatározó települése. A történeti korok óta fontos kereskedelmi központ városmagjának szomszédságában található saroktelek környezete nem nyújtott igazodási pontot – de a keletelés tradicionális gesztusa rendezte a telepítést. A telek sarkában külön álló, a szomszédos épülettömbhöz rendeződő harangfal és a parókia önálló épülete nem készült el, de a templom áll.

Kazincbarcika, Szent János apostol és evangélista görögkatolikus templom (1991-1995)

Balázs Mihály

Az észak-magyarországi borsodi iparváros a Sajó-völgy mentén helyezkedik el. A monumentális kompozíciójú lakótelep középmagját elfoglaló széles parksáv északi végében kapott helyet a gyülekezet a templomépítés céljára. A panel-sávházak masszív tömbjeitől kissé távolságot tartva az emberibb léptékű bányász-házak felé fordul a helyszínrajzi konfiguráció. A főút mentén elhelyezett templomtömeg mögé a telektest hátsó részére tervezték a parókiát, mely az anyagi lehetőségek miatt nem épült meg.

Budapest, Magyar szentek temploma (1994-1996)

Török Ferenc és Balázs Mihály

Az ország fővárosát átmetsző Duna budai oldalának déli részén, az utolsó két híd határolta egykori EXPO-terület egyetemi campushoz közelebb eső északi végében kapott helyet az egyetemi lelkészség. A templom és a hivatali részeket magába foglaló épületszárny eredetileg a ’96-os világkiállítás vatikáni bemutatkozó épületének készült, eredetileg is azzal a szándékkal, hogy a pavilont később átalakítva lelki központként használják. Török Ferenc és Balázs Mihály a két funkcionális követelményt nagyvonalú kompozícióval oldotta meg, melyben a terek értéke már kiállítási elemként is szakrális telítettségükben gyökerezett volna.

Nyíregyháza, görögkatolikus templom (1993)

Török Ferenc

Az északkelet-magyarországi régióközpont missziós területén, panelházak szomszédságában jött létre a masszív tömegekből építkező épületegyüttes. A kötött alaprajzi rendszer tiszta képletű, hierarchikus felépítésből következik. A főtengelyes megközelítésben kettős oromzatos középfelnyíló kapuzat fogad, mely előtéren (nartex) keresztül vezet a templomtér átmeneti téregységén át a nyolcszögű kupolával fedett templomtérbe. Az oktogonális teret határoló faltestek elé filigrán oszlopok lépnek ki, közlekedő-zónát jelölve. A magas kiváltókra ragasztott fatartók által gyámolított cikkelyes kupola ül. Magasan fenn középen az oktogonális tambur kicsiny ablakain fény szűrődik be, melyet a harántirányú falakba metszett hármas ablakok egészítenek ki.

Edelény, Szent Kereszt görögkatolikus templom (1977-1983)

Török Ferenc

Az észak-magyarországi kisváros híres kastélyával szemközt, a település magjában helyezkedik el parkba illesztve a templom. A telek közepén álló épületegyüttes köztérszerűen rendezett előkertjébe lépve a karakteres, kőburkolatos templomtömeg hatása felerősödik, az eltűnőben lévő palafedésű gúlatető helyett a téri helyzetében változó képet mutató harangfalra figyel az érkező. A filigrán faltest lábánál nyílik a bejárat, alacsony belmagasságú nartex-térbe lépünk. A centrális templomtér vertikális középtengelyében, a hívek felett hatszögletű opeionon zúdul alá a fény.

Siófok, evangélikus templom (1986-1990)

Makovecz Imre

A Balaton keleti medencéjének legnagyobb városa, a déli part üdülőközpontja Siófok. A vasútállomás mellett húzódó szolgáltató és közintézményi zóna parkos felületrészén jött létre a rendszerváltás fordulóéveinek idején a templom, melyet később a gyülekezeti terem és paplak egészített ki. A földdel feltöltött oldalfalak felett emelkedő boglya- és kazal-formák vernakuláris képzetei a természetközeli emberség gondolatait idézik. A domináns tetőidomok uralkodnak a kompozíción, melyet az északi főbejárat hatalmas szárnyakból képzett antropomorf „arca” Makovecz képiségével, vagy talán inkább ősi szimbolikusságával gazdagít.

Budapest-Újpalota, Urunk Színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára tiszteletére emelt római katolikus templom (2006-2008)

Kruppa Gábor

Budapest észak-keleti részén, az 1970-es évek elején mintalakótelep jött létre. Az újpalotai toronyházak és sávházak ölelésében a szükséges közintézmények elkészülte után az igazán közösségformáló templom megépítésére majd négy évtizedet kellett várni.

“A mindenség modellje”

Wesselényi-Garay Andor kurátor írása

A kortárs magyar építészet ügye alapvetően változott meg az elmúlt tíz évben. Újságcikkek, napilapok kritikái, a szaksajtó korábban nem látott tobzódása jellemezte ezt az időszakot. Szinte befoghatatlan mennyiségben jelentek meg a kortárs építészetet különböző metszetek szerint tárgyaló monográfiák, albumok, szinte követhetetlen sűrűséggel nyíltak kiállítások Magyarország nagyvárosaiban. Az oktatás is szerencsésen követte e változásokat: a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki kara mellett győri, pécsi, soproni és debreceni építészképzések alakultak. Ez az örvendetes virágzás ezzel együtt is felhalmozott egy óriási adósságot, ami a kortárs magyar templomépítészet bemutatása mentén rejlik. Ezt az adósságot enyhíti „A mindenség modellje – Kortárs magyar templomépítészet” című kiállítás, mely a debreceni MODEM földszinti termében rendeztek meg.

Szakrális2_2009 kurzus hallgatói

felvételi eredmény

Az eredménylista letölthető itt:
09101szakralis2_felvettek

A felvételi alapján a kurzusra felvett hallgatók regisztrálják magukat a Neptun-rendszerben (BME EPET 0444).

A Szakrális terek építészete II. – Kortárs tendenciák című tárgy őszi kurzusának tervezési feladatához elméleti háttérnek és az építészeti gondolkodás logikai útmutatójaként a kurzus résztvevői számára ajánlott olvasmány Moravánszky Ákos-M. Gyöngy Katalin: A tér – kritikai antológia (Budapest, Terc, 2006.) illetve Janáky István: A hely – Janáky István épületei, rajzai és írásai (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1999.) és Moravánszky Ákos-M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás – kritikai antológia (Budapest, Terc, 2006.).

Szakrális terek építészete II. Kortárs tendenciák

kurzus-koncepció

A Szakrális I. féléves eredménye és/vagy portfólióval alapján kérhető felvétel a korlátozott létszámú Szakrális terek építészete II. – Kortárs tendenciák című tárgy őszi kurzusába.

Jelentkezés: 09.06.05.ig az oktató tanszéki ajtaján kihelyezett lapon.

A képen látható az FNP Architekten németországi projektje Pfalzban, mely a Szakrális 2. tárgy 2009. évi feladatának inspirációjául szolgált. A koncepció részletes leírását lásd alább.